16. CSÍKSZENTMIHÁLY
16. CSÍKSZENTMIHÁLY
1333-ban jelentkezik először az okiratokban de Sancto Michaele néven. (Orbán: Székelyföld. II. 73.; Beke: Az erd. egyházmegye. 179.) 1539-ban Zent Mijhal, 1552-ben Zent Mihal (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában szerepel. 1567-ben a regestrum 64 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 221.) 1602-ben Szent Mihálynak (C. Suciu: i.m.) írják.
1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 1 garast, majd 3 banálist fizet. Ugyanezen évben Beke pap is 3 banálist fizet, 1334-ben ismét János 2 régi banálist. (Beke: i.m. 179.; Orbán: i.m. II. 73., 2. jegyz.; Documente. XIV. C., II. 164, 199.)
A falu neve is tanúság, hogy a XIV. század elején Szent Mihály tiszteletére szentelt temploma volt.
A hagyomány a templomról két régebbi dátumot őriz. Orbán Balázs (i.h.) Szepesi püspök feljegyzéseit idézi, mely szerint a tornyon az 1103-as évszám volt olvasható.
Az 1785. évi vizitációs jegyzőkönyv 1188-as dátumról ír, a hagyományra hivatkozva; ezzel kapcsolatban a Schematismus (1882. 73.) megjegyzi, hogy ez talán 1488 lehet.
Egyik dátumot sem állítják hitelesnek. De kétségtelen, hogy itt a pápai tizedjegyzék kora előtt templom állott, s annak eredete nem eshetett nagyon messze az idézett dátumok korától.
Kétségtelen továbbá, hogy a mai templom inkább az 1488-as évhez kapcsolható, amire az apszis egyik gyámkövén kifaragott címer is bizonyságot nyújt, amely a Hunt–Pázmán nemzetségé. Ebből a nemzetségből származik János, aki 1457–1467 között erdélyi vajda volt. (Köpeczi–Sebestyén J.: A középkori nyugati műveltség legkeletibb határai.; Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 226.; Entz G.: Székely templomerődök. 3.)
Van azonban régebbi része is, éspedig a templom főbejáratának kapubéllete, amely a román–gótikus átmeneti korból való és a XIII–XIV. század fordulójára tehető.
Gótikus szentélye később épült a hajóhoz. A bordázat záróköveinek egyikén Jézus szenvedésének jelképeit faragták ki (kalapács, harapófogó, szeg), a másikon Mária jelképeként: rózsa. (Banner: Csík.; Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 70.). Az apszis záródása poligon.
A hajót 1819-ben bővítik, de megőrzik a régi falakat, amelyeken falfestmények tűntek elő. Az egyik töredéken, a diadalív közelében, Krisztus látható a kereszten, két oldalán Mária és János térdel. Az északi fal felső részén Szent László legendájának töredékei. Nagyon hasonlít a derzsihez, s így kora az 1400-as évek elejére, kb. 1420-ra tehető. Elrendezése a korábbi gelenceihez is hasonlít. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 48/49, 140/35.)
Az ablakokat a bővítéskor átalakították, de az eredetiek nyomai kivehetők.
Az 1731. évi vizitációs jegyzőkönyv három oltárról beszél. A nagyobbikon Szent Mihály szobra állott, amelyet nagyon réginek tartottak. (Schematismus. 1882. 73.) Balogh Jolán szerint (i.m. 141/8, 128, 157.) az 1510–1520-as években készült. A Csíki Múzeum őrzi. (Endes: i.m. 71.)
Magas, karcsú tornya mai formáját a XVIII. század elején nyerte, amikor magasították, de ablakai még a gótikus kor jegyeit hordozzák. (Endes: i.h.; Schematismus. 1882. 73.)
A templomot lőréses és bástyás várfal veszi körül.
A középkori Szentmihály tiszta katolikus falu és megmaradt mindvégig katolikusnak.
A XVIII. században katolikus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.) és e század
elején is csak katolikus templom van. (Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
