26. NAGYKÁSZON
26. NAGYKÁSZON
Az oklevelekben három tízes: Kászonaltíz, Kászonfeltíz és Kászonimpér összefoglaló neve, egy községben és egy egyházközségben.
1333-ban a pápai tizedjegyzék Kazun, Kasim néven említi. (Beke: Az erd. egyházmegye. 178.; Orbán: Székelyföld. II. 53., 5. jegyz.) 1477-ben Kasson (SZOKL. III. 100.) formában fordul elő. 1567-ben a regestrumban Felsőfalu 42 kapuval, Impérfalva 23 kapuval szerepel. 1571-ben Impér, 1744-ben Fel-Tiz, Al-Tiz (C. Suciu: Dicţionar istoric.) néven jegyzik.
1333-ban plébániatemploma van, papja, Miklós ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 2 banálist fizet, majd ismét 2 és fél banálist. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.; Documente. XIV. C., III. 164, 171.) 1477-ben papja, Gergely újfalvi származású. (SZOKL. III. 100.) 1524-ben Mihály (Beke: i.m. 178., jegyz.), 1571-ben Albert a plébános. (Beke: Az erd. papnevelde. 112.)
Az ismert gótikus templom helyén román kori templom állott, amely a pápai tizedjegyzék előtt épült. Ennek a kornak emléke a ritka szép keresztelőkút. Díszes tartóban álló faragott medencéje nyolcas tagolású, karcsúsodó szár köti össze a négyszögű talapzattal. Díszítése lándzsalevél alakú, ívelt fülkékkel. (Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink.)
Román kori apszisának alaprajza, az akkori alapoknak megfelelően szélesebb, mint a gótikus kor apszisai. (Köpeczi–Sebestyén J.: A középkori nyugati műveltség legkeletibb határai.)
A gótikus templom a román kori templom helyén s részben alapjaira épült a XV. században. Pontosabb dátumául elfogadható, az utólag – bizonyára régibbről lemásolva – mestergerendáján megörökített dátum: (1)487. (Orbán: i.m. 53., 2. jegyz.)
Régi leírását Orbán így adja: „Eredeti idomából teljesen kivetkőztetett, gót ízlésű épület... Csakis egyes műidomokat találunk még, amelyek keletkezési korának hozzávetőleges meghatározására útmutatóul ajánlkoznak: hosszúkás gyámkövekre nyugasztott boltozat gerincei a szentélynek, ...poligon záródása, csúcsíves diadalíve és csúcsívvel záródó sekrestye ajtaja... teljes épségben fennmaradt szentségfülkéje.” (Orbán: i.m. II. 53.)
Hajóját átalakították, de megmaradt a déli csúcsíves és a nyugati köríves ajtókerete. (Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 223.; Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 345–346.) A hajó boltozatos volt.
A hajót 1934-ben lebontották és helyette 1942-ben széles, négyzet alakú hajót építettek, meghagyva a régi szentélyt és tornyot. A zárókövek közül az egyiknek mezejébe rózsát, a másikba hatágú csillagot véstek.
A régi hajó falán falfestmények nyomairól tudtak, be voltak meszelve, sőt a külső falain is falfestményeket sejtettek. (Köpeczi–Sebestyén J.: i.m.)
A szentély vakolata alól, a hajó lebontásakor szénnel rajzolt szakáltalan férfiarc tűnt elő. Egy olyan férfi karikatúrájának vélik, aki a szentmisén elszenderedett. A szentély evangéliumi oldalán szénnel készült dátumot találtak (1585), amely János pap halálának éve.
Ugyancsak a szentély keleti falán két, sorban rovásírásos felirat van bekarcolva. (Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink. 16–17.)
Szentségfülkéje szokatlanul magas (2, 52 m), gótikus díszítése egyszerű, régi festés nyomaival. (Köpeczi–Sebestyén József: i.h.)
A régi templom két mellékoltárát Szent Péter és Szűz Mária tiszteletére 1648. jan. 11-én Vitus Pilucius, marciopolitani érsek szentelte fel. (Benkő K.: Csík, Gyergyó és Kászon. II. 135.; Endes: i.m. 346.) Aranyozott kelyhe 1530 körül készült. Kupájának virágos díszítésű kosara reneszánsz műízlést árul el. Sajnos, 1930-ban ellopták. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 333.; Benkő K.: i.m. II. 136.)
Harangja 1642-ből való; felirata szerint: „Jezus Nazarenus, Rex Judeorum, Venit in hunc mundum et homo factus est. AO DNI. 1642.“ (Orbán: i.h.; Batthyaneum. I. 105.; Benkő K.: i.h.)
A templomot várfal vette körül.
Katolikus templom
A katolikus templom belseje
