FERENCES TEMPLOM ÉS RENDHÁZ
FERENCES TEMPLOM ÉS RENDHÁZ
A szárhegyi Lázár család egyik őse Rómából hazatérve és álmában történt látomására hivatkozva 5 kápolnát építtet a Szármány-hegy oldalán. Lehetséges, hogy ez az a Lázár Miklós, aki 1494-ben a búcsúengedélyt szerezte.
A kápolnákat erős védfallal vették körül. (Orbán: Székelyföld. II. 114.)
1642-ben Lázár István a kápolnákat a ferencesekre bízza, de azoknak 1648-ban távozniuk kell, mert a fejedelmi rendelet csak Csíksomlyón és Mikházán tűrte meg a szerzeteseket.
1664-től Lázár István újra ide telepíti a ferenceseket és Apafi tilalma ellenére itt tartja őket. Ekkor működik itt Kájoni János is.
1749-ben a romlásnak indult kápolnák anyagából nagyobb templomot építenek.
1872-ben a templomot és a rendházat tűzvész pusztítja. Ekkor újjáépülve kapja mai formáját. (Orbán: i.h.; György: A Ferencrendiek 318– 319.) Itt temették el Kájonit és Losteiner Leonárdot.
A Szármány-hegyen ma is áll egy kis kápolna, melyet a Nagybaczoni Baló család építtetett ismeretlen korban. (Schematismus. 1882. 84.)
Kevés megszakítással, kezdettől tiszta katolikus falu. A megszakítás 1590-ben következik be, amikor Lázár András református lesz és a templomot is megszerzi a reformátusoknak. Ekkor égetik el a templom oltárait.
A reformációval függhet össze, hogy ekkor tartózkodott itt kiskorú fiával Bethlen Gábor özvegy édesanyja, Bethlen Farkasné. (Orbán: i.m. II. 112., 2. jegyz.)
Lázár András azonban hamarosan visszatér a katolikus vallásra és visszaállítja a katolikus egyházat is. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 141.)
Azóta más templom és egyház nem volt a faluban.
A XVIII. században katolikus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.), és e század elején is csak katolikus temploma van. (Helységnévtár. 1913.)
Ferences kolostortemplom
