8. CSÍKSOMLYÓ
8. CSÍKSOMLYÓ
1333-ban a pápai tizedjegyzék Sumlov (Sumbov) néven írja. 1444-ben villa Somlyo, 1519-ben Bárdotfalva (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő. 1567-ben a regestrumban 13 kapuval jegyzik Várdotfalva néven. (SZOKL. II. 220.) 1591-ben Somlyóként (C. Suciu: i.m.) szerepel.
1333-ban plébániatemploma van, papja, Pál ebben az évben 10 régi banálist fizet, 1334-ben Miklós pap 2 régi banálist. (Beke: Az erd. egyházmegye. 179.; Orbán: Székelyföld. II. 12., 1. jegyz.; Documente. XIV. C., III. 170, 199.) Pál pap úgy is szerepel, mint sacerdos de Chik, ami nem jogosít fel arra, hogy külön plébániára gondoljunk, amint azt Beke és Orbán és a Harghita Kalendárium (1974. 205.) feltételezi.
A pápai tizedjegyzék korának temploma román kori alkotás volt. Szent Péter és Pál tiszteletére volt szentelve és az egyházközség ma is Szent Péter egyháza néven ismeretes.
Román kori a torony két oldalán látható két félköríves ajtókeret és valószínűleg a torony alsó része is. Az egyik ajtó innen a kriptához vezet. (Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 218.; Orbán: i.m. II. 20.; Banner: Csík.) Az első középkori templomnak eredetileg nyugati és déli bejárója volt. A XV. században bővített és átépített mai templomba másodlagosan helyezték el. (Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink.)
A XV. századbeli építkezés stílusjegyeit főképp a torony őrzi: a gótikus ablakok, részben befalazva, a támpillérek és a kerítésbe befalazott kőkeretek (pl. egy késő gótikus ajtókeret).
Az első építési korszakból román kori lehet a pálfalvi keresztelőkút vagy szenteltvíztartó is.
A tornyán szereplő évszám (1680) a javítás és bővítés idejét jelzi. Ehhez kapcsolódik az az adat, mely szerint 1681-ben Vitus Pilutius marianopolisi érsek két új mellékoltárt szentel Szűz Mária és Szent István tiszteletére. (Az Oltár. II. 126.)
Az akkori templom hajóját sima boltozat fedte, a szentély boltíves volt.
1757-ben annyira roskadozó állapotba kerül, hogy új templom építését tervezik, de erre csak 1795–1805 között kerül sor. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 341.)
1823-ban a tornyát magasítják. (Az Oltár. i.h.)
A középkori templom öröksége az egykori szárnyasoltár. A templom újjáépítésekor eltávolítják és 1888-ban szétbontják. Két szárnyképe a budapesti Szépművészeti Múzeumba, az oltárszekrény és predella az Erdélyi Múzeumba kerül és később a középső kép is a Szépművészeti Múzeumba.
Stílusa és a Jagelló kori címer alapján készítési idejét 1510–1520 közé teszik. Ez a címer a jobb oldalán látható, baloldalt pedig a székely címer.
A középső kép Szűz Máriát ábrázolja, szentek (Szent Péter, Szent Pál, Szent Ferenc, Szent Domokos) között. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 304, 218., 263. kép; Rados: Magyar oltárok. 60.) Ugyancsak a régi templomból maradt meg egy XVI. századi (1518–1820) kisebb szárnyasoltár.
Az Erdélyi Múzeum őrzi (Balogh J.: i.m. 305., 214. kép.)
A Csíki Múzeumban őrzött Vir doldorum szintén a Szent Péter-templomé volt az 1520-as évekből. (Balogh J.: i.m. 305. kép, 206.)
Utoljára 1911-ben újították színes ablakokkal és művészi falfestményekkel. (Az Oltár. II. 127.)
Katolikus plébániatemplom
Csíksomlyói Madonna
