1. AGYAGFALVA
1. AGYAGFALVA
1506-ban Agyagfalva néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1567-ben Agiagfalva néven a regestrumban 19 kapuval jegyzik. (SZOKL. II. 219.)
1510-ben plébániatemploma van, plébánosa, Máté alesperes név szerint is ismeretes. (Beke: Az erd.
egyházmegye. 172., jegyz., a Tabular Albense. II. 397–403. után.)
Maga a templom régebbi. Építési idejét a XIII. századra teszik. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 704.; Orbán: Székelyföld. I. 35.)
1579-ből ismeretesek az egyházközség jegyzőkönyvi feljegyzései és határozatai, amelyeket
1628-ban Galgótzi István esperességében megerősítenek. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 52.)
A templom mai formájában késő gótikus elemeket őriz a XV. század második feléből. A szentély megőrizte a nyolcszög három oldalával záródó jellegzetes formáját, amely egy szentélynégyszöggel kapcsolódik a hajóhoz. (Kovács: i. m. I. 220.)
Valószínű, hogy a hajó régebbi a szentélynél. Korábbi korra mutat a diadalív hengertagos vállköve is. (Dávid L.: i. m. 55.) Későbbi viszont a nyugati kapu szemöldökgyámos ajtókerete, mely reneszánsz vonásokat őriz. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 98, 119, 216.; Dávid L.: i. h.)
Eredetileg boltozatos volt a hajó és a szentély is (bordák), amelyről két megmaradt gyámkő és a szószék lépcsőjébe beépített téglabordatöredék tanúskodik.
A hajó mennyezete beomlott. Helyébe 1725-ben kazettás mennyezet készült. Ugyanezt a megoldást alkalmazták a szentélyben is 1739-ben. A festett kazetták virágminták nélkül készültek.
A déli kapuzat késő gótikus, szemöldökgyámos, pálcatagos kereteléssel. A hajó harmadik mezejében a csúcsíves, halhólyagos ablak átvészelte az átalakításokat, de osztó sugár nélkül.
A hajót a szentélytől magas félkörívű diadalív választja el.
A templom falait egykor falfestmények is díszítették. Ezek elpusztultak.
A kaputorony 1628-ban épült (utólagosan vésték be: 1628 G. D.). 1756-ban magasítják, 1804-ben újra, másfél öllel.
Kisebb harangja régi lehetett, 1836-ban újraöntötték. Régi évszámát tévesen 1000-nek olvasták.
A templomot alacsony kőkerítés veszi körül. (Ref. Szemle. 1963. 40.)
A középkorban tiszta katolikus falu. A reformáció során református lesz, templomával együtt. A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 188.) és e század elején is csak református egyháza és temploma van. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
A református templom belseje
