29. KARÁCSONYFALVA
29. KARÁCSONYFALVA
1333-ban a pápai tizedjegyzék Krachni néven jegyzi (Beke: Az erd. egyházmegye. 174.; Orbán: Székelyföld. I. 183., 3. jegyz.), 1453-ban Karachonfalva (C. Suciu: Dicţionar istoric.) a neve. Az 1567. évi regestrumban 30 kapuval szerepel. (SZOKL. III. 218.)
1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, akit név szerint nem hoz a pápai tizedjegyzék, 3 banálist fizet, 1334-ben 2 régi banálist. (Beke: i. h.; Orbán: i. h.; Documente. XIV. C., III. 169, 200.)
A torony alatti kapu szemöldökkövén az 1495-ös (vagy 1496-os) évszám a kapu korát jelzi.
A templom azonban – amint Orbán is megállapítja (I. 183.) – sokkal régebbi. Sőt régebbi a pápai tizedjegyzékből ismert dátumnál is, mert késő román kori stíluselemei, a kezdeti gótikus elemekkel keveredve,
a mai napig fennmaradtak.
Román koriak a hajó és a félköríves szentély, a félköríves nyugati bejárat, a hajó félköríves keskeny ablakai, a szentély félköríves ablakai, melynek egyike befalazott; a másik belső kőkerete pedig már gótikus.
A román kori templom a gótikus korban kap nyugati homlokzati tornyot (dátuma: 1465). Ekkor magasítják a hajó falait. Gótikus a torony kapuzata is, szemöldök-kövén Agnus Dei domborművel és az idézett évszámmal. A felső északi toronyablak szemöldökkövén rovásírás vésete látható. Maga a kő itt másodlagos elhelyezésű, s még a román korból származhat.
A szentélyt negyedgömb-boltozat fedi. A délkeleti ablak alatt megmaradt egyszerű kis szentségfülkéje.
A torony eredeti gótikus alsó kétharmada fölé még egy szintet emeltek.
A hajót festett kazettás mennyezet fedi a XVIII. a század első feléből. Kelemen Lajos szerint 1701-ből. (Kelemen: Művészett. I. 104.)
Orbán megállapítása szerint (I. 183.): „Kívül a leomladozó vakolat alól régi fresco festmények tünedeznek elő.” Belül, a hajó északi falán 1973-ban falképmaradványok és rovásírás is előkerültek. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék 153.)
A román kori építkezés előzményére utalhatnak azok a sírok, amelyek a falak alatt
lappanganak. (Dávid L.: i. m. 154.).
A templomot régi kőkerítés veszi körül.
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során unitáriusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században csak filiális református egyház.
Ennek magyarázata, hogy a század első felében a reformátusok egy része katolikus lesz. Előzménye, hogy 1700 körül vezeklő fogadalomból egy volt unitárius, miután katolikus lesz, kápolnát épít. 1739-től udvarhelyiek gondozzák a híveket, számuk annyira gyarapodik, hogy 1742-től már plébánia.
Az 1768-as búcsú alkalmából összegyűlt nép körmenetben egy keresztet akart elhelyezni az unitárius templom melletti keresztúton. Az unitáriusok, attól félve, hogy a templomot akarják elfoglalni, megrohanják a körmenetben érkezőket, a keresztet összetörik és sok katolikust megsebesítenek. A lázadásnak minősített összetűzés résztvevőit elítélik s a büntetés végrehajtása helyett megengedik számukra, hogy katolikus templom építésével róják le büntetésüket; amit 1779-ben részben végre is hajtanak. (Schematismus. 1882. 182.; Orbán: i. m. I. 184.).
E század elején Karácsonyfalván unitárius és katolikus anyaegyház van. (Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
Unitárius templom
