34. KÜSMÖD
34. KÜSMÖD
1333-ban a pápai tizedjegyzék Busmend (Kusmend) néven jegyzi. (Beke: Az erd. egyházmegye. 174.; Orbán: Székelyföld. I. 141., 2. jegyz.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1446-ban Kwsmewd Transsilvaniena is. (Lukcsics: XV. századi pápák oklevelei. II. 233.) 1567-ben a regestrum 21 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 220.) 1602-ben Kismöd (C. Suciu: i. m.) formában fordul elő.
1333-ban plébániatemploma van, papja ebben az évben 3 banálist fizet, 1334-ben 1 banálist. Egyik esetben sem jegyzi a pap nevét. (Beke: i. h.; Orbán: i. m. 141.; Documente. XIV. C., III. 170, 201.)
1446. április 6-án a küsmödi Szűz Mária-templom a pápától búcsúengedélyt kap. (Lukcsics: i. h.; Ref. Szemle. 1964. 324.; Entz G. in: Erd. Múzeum. 1943. 226.) Ez a búcsúengedély a XIV. századi templom újítását, átalakítását, vagy új gótikus templom építésének támogatását jelezheti.
Erre utal az a hagyomány, amely az építkezést Hunyadi János támogatásával hozza kapcsolatba a szentimrei csata után, amivel összhangban van az is, hogy itt ferencesek lehettek, akiket Hunyadi kivételesen támogatott. Talán reájuk emlékeztet a Barátdűlő-hegy neve is. (Orbán: i. h.; Ref. Szemle. 1964. 325.)
Alaprajza, stíluselemei megfelelnek ennek a kornak: tiszta gótikus hajó és szentély, a nyolcszög öt oldalával záródó szentély, csúcsíves kapuzat a nyugati falon, szemöldökgyámos déli kapu, csúcsíves ablakok a hajóban és a szentélyben, gótikus támpillérek. Gótikus volt a hajó és a szentély boltozata is. Ezeknek jelei az egykori boltozattartó gyámkövek és homlokívek helyei, a boltszakaszok ívei, a félköríves diadalív, a vállkövek és néhány másodlagosan beépített bordaív, kőfaragó jegyek, ajtókeretdarabok.
Szentélye megőrizte az egyenes záródású szentségfülkét. Az egykori sekrestye szemöldökgyámos ajtaját és a félköríves ülőfülkét 1963-ban tárták fel. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 187–189.; Orbán: i. h.)
A gótikus boltozatot 1712-ben, a hajóét 1731-ben kazettás mennyezettel váltották fel, amiről részletes felirat számol be. 1884-ben a hajó tönkrement kazettás mennyezetét kicserélték, szentélyét újrafestették.
Küsmöd gótikus stílusú ódon, összeomlásnak indult templomát 1884-ben javítják. Az 1893-as alapos javítás menti meg a további romlástól.
A templomot kőkerítés veszi körül és különálló fatorony áll a kerítésben 1747-ből. (Dávid L.: i. m. I. 190.; Ref. Szemle. 1964. 324–325.)
Orbán Balázs egy régi harangjáról ad számot (i. m. I. 141.); leírása szerint: „hosszú, idomtalan alakú, király, királyné szentek és jelképes alakok féldomborműveivel díszített medailonokkal (Zsigmond király korából)”. Már nem létezik. A tarcsafalvi testvérének tartja.
A mészrétegek alatt, a hajó déli falán, a diadalív közelében falképek rejlenek, amelyeket az 1884. évi renoválás idején az akkori lelkipásztor még látott. Ezek: Jézus anyjának, Máriának koronás képe, jobb karján a kis Jézust tartva, előtte felismerhetetlen emberalak térdel. (Dávid L.: i. m. 191–192.)
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században református anyaegyház (Benkő: Transsilvania. II. 188.) és e század elején is. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
