48. RUGONFALVA
48. RUGONFALVA
Neve először 1505-ben tűnik fel, mint a Nyujtódi család egyik ágának származási helye. (Barabás: SZOKL. VIII. 220.) 1518-ban Rugonfalvaként (C. Suciu: Dicţionar istoric.) jelentkezik. 1567-ben a regestrum 26 kapuval írja. (SZOKL. II. 219.) 1576-ban Rudonfalva (C. Suciu: i. m.) formában fordul elő.
1510-ben Antal nevű plébánosa, mint tanú szerepel egy kihallgatáson. (Tabular Albense. II. 397–402, amint idézi Beke: Az erd. egyházmegye. 172., jegyz.) Ekkor tehát plébániatemploma van.
Középkori temploma ma is áll és stíluselemei szerint sokkal régebbi.
Az 1971. évi renováláskor feltárt részletek alapján kétségtelen, hogy a templom eredeti formájában késő román kori. A torony és támpillérek nélkül épült hajó, a nyugati félköríves kapu alapján építési ideje a XIII. század második felére tehető, amint azt – többek között – a homoródszentmártoni és szászsebesi hasonló korú kapuzatok is bizonyítják. (Dávid L.:
A középkori Udvarhelyszék. 250.) A tornyot a hajó nyugati homlokzati falához nem sokkal később építhették hozzá.
A XV. század második felében a hajót megnyújtják kelet felé, az új részt lábazattal látják el, a déli ablakot megnagyobbítják és kőrácsos csúcsíves ablakkal látják el. Hozzá csatlakozik a gótikus szentély, két csúcsíves ablakkal, a nyolcszög öt oldalával záródó apszissal, gótikus kőbordás keresztboltozattal. A zárkövön Agnus Dei címerpajzson nyugszik. A bárány lábánál kehely áll. A liliomos vakmérműves keretelésű papiszékből, miután befalazták, 1861-ben csak egy darab maradt meg, amely Orbán Balázs idejében a kerítésbe volt beépítve, de később kivették és a karzat alatt helyezték el. (Orbán: Székelyföld. I. 119.; Dávid L.: i. m. 249.)
A diadalív csúcsíves.
Egy újabb javítás alkalmával felszínre került az egykori sekrestye szemöldökgyámos pálcatagos ajtókerete is.
1971-ben falképeket fedeztek fel. A feltárt részen a napkeleti bölcsek képsora látható: királyok, Melchir és Baltizár felirattal, Mária a kis Jézussal, angyalokkal, előtte Gáspár. A képsor sérült. Alatta más képsor rejtőzik, melynek csak felső része látszik. Nem tárták fel egészen. Festésének idejét a XV. századra teszik.
A hajót 1783-ban készült kazettás mennyezet fedi. Felirata: „Magistir Zver Georgios Rösler Bodendorfiensis et Andreas Herman Kisdensis anno 1783 Die 9 Juli.”
1916-ban beolvasztott régi harangjának feliratát Orbán Balázs örökítette meg: Sancta Katerina ora pro nobis 1512. (Orbán: i. h.) Díszítményei egy női alak, levágott férfifej, oroszlán, csillag, rózsadísz, sárkányalak voltak.
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció során református lesz, de közben az unitáriusok is tért nyernek. Sőt az 1600-as évek első tizedében „Dávidista, avagy Sombatos papot vittek némely rugonfalvi értékes emberek”, és a betfalviakat, akik megmaradtak reformátusnak, „elrekesztették” a templomtól. Bethlen Gábor a templomot 1618. dec. 18-án a reformátusok javára ítéli a többség címén. (Dávid L.: i. m. 251–252.; Magvető. 1884. 164.)
Egy érdekes feljegyzés szerint a középkori oltár 1714-ig még megvolt, amikor a szószék és a hívek székeinek átrendezése során a „régi romlott oltárt” kidobták. (Dávid: i. m. 250.)
Mind a templom kellékei, mind pedig a szószék elrendezése kapcsán szóba került, hogy a rugonfalvi anyatemplom Betfalva református híveinek is temploma.
A XVIII. században református anyaegyház, és ekkor már Betfalva is anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 188.) E század elején is csak református anyaegyháza van. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
A református templom orgonája
