53. SZENTDEMETER
53. SZENTDEMETER
1436-ban egy adományozó levélben jelentkezik először: Zsigmond király Szentdemeter erdélyi birtokát Kemény Lőrincnek adományozza („possesionem nostram regalem Zent Demetri vocatum partium Transsilvanorum”). (Orbán B.: Székelyföld. I. 158., 9. jegyz.) 1503-ban villa siculicalis Zenthdemether (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő. 1567-ben a regestrum 11 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 219.) 1576-ban Szent Demeter (C. Suciu: i. m.) a neve.
Dátumhoz kapcsolt adatok a középkori templomról nem beszélnek. Ellenben beszél maga a falu neve: Szent Demeter tiszteletére szentelt templom létét tételezi fel már első okleveles jelentkezésekor, vagyis 1436-ban.
Építési jellegzetességei is ehhez a korhoz kapcsolják, amint azt Orbán Balázs (i. m. I. 157.) megállapítja: „Egyik legépebben megmaradt egyhajójú gót ízlésű épületeinknek, mely az átmeneti korszak jellegét tünteti elő.” Román stíluselemek is felfedezhetők rajta.
Vannak, akik a legrégibb egyházközségek közé sorolják, amelyek a Gyula megtérése után alakulhattak és a keleti egyház szentjeitől kaptak védőszentet és nevet, mint amilyen Szent Demeter. Korai eredetére lehet következtetni abból is, hogy nagyon hasonlít a XIII. századi gelencei templomhoz. (Entz G.: Erd. Művészete., in: Erd. Múzeum. 1943., 22, 223.)
A román kor és a késő gótika elemei: a hajó félköríves ablakai, a sekrestye csúcsíves ablakai, a szentély sokszöggel záródó apszisa (a nyolcszög öt oldalával), a hajó és szentély gótikus hálóboltozata, a csúcsíves diadalív, a kereszttel koronázott szentségfülke, melynek szamárhátíves kerete van, a torony félköríves bejárata, a kisköríves ablakok és a második meg a harmadik, szintén félköríves fülkékbe helyezett ikerablakok, a félköríves árkádsorok, keresztboltozatok, a toronyban is. Mindezek alapján a templom eredetét nyugodtan tehetjük a középkorra.
A szentélyben falképtöredékekről is tudnak, de ezeket nem tárták fel. Régi leírás szerint Szent Péter és Pál apostolokat ismerték fel egy nagyobb jelenet részleteiben. XV. századiak. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 333.)
Egészen eredeti a torony alatti hajóba benyíló kapu kőkerete, amelyen a román kor és a késő gótika elemei vegyesen jelentkeznek. (Orbán: i. h.; Dávid L.: i. m. 330–331.) Felette szép szarvasfej (vagy tulok, Szent Lukács evangélista jelképe) s kétoldalt egy-egy kereszttel díszített kehely látható.
A jón római oszlopfőre állított félgömb alakú keresztelőmedence szintén régi értéke a templomnak. Feltételezik, hogy a XV. századi templomot egy korábbi előzte meg, s a mostani csak utóda, átépítve.
A templommal kapcsolatos későbbi adatok: 1697-ben vita a templom hovátartozásáról; az 1723-as évszám a diadalív felett a templom renoválásának dátuma, amikor újra katolikus kézbe kerül.
A középkori tiszta katolikus lakosság a reformáció korában történt változások során tartósan unitárius marad, s övék lesz a templom is.
A reformáció után a kevés számú megmaradt katolikus a szentdemeteri kastély kápolnáját használja, amelyet 1656 körül Csáki Gábor özvegye, Gyulafi Zsófia építtetett, átalakítva a kastély egyik termét. (Schematismus. 1888. 129.; Dávid L.: i. m. 330.)
1697-ben szó van róla, hogy a templomot visszakapják a katolikusok. Erre 1723-ban kerül sor, amikor a ferencesek missziója által visszaszerzik és az unitáriusok mind katolikusok lesznek. (Schematismus. 1882. 135.; György: A Ferencrendiek. 432.)
Előbb Bordos filiája és a jelen században lesz anyaegyház.
E század elején csak katolikus temploma van. A II. világháború után a kastélyt lebontják és a kápolna így megszűnik.
Katolikus templom
A katolikus templom belseje
