61. SZÉKELYLENGYELFALVA
61. SZÉKELYLENGYELFALVA
1505-ben Lengyelfalva néven jelentkezik az okiratokban (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1567-ben a regestrum 8 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 220.)
Temploma 1500-ban épült, amint egy 1776. május 9-én kelt összeírás megállapítja. (Schematismus. 1882. 183.)
Ugyanezen forrás szerint 1629-ben a templom boltozatát deszkamennyezettel váltják fel, mely deszkamennyezetről megörökített felirat tanúskodik: „hoc opus factum in anno 1629, tempore Gabrielis Bethlen”.
Az utólagos megállapítást, hogy 1500-ban épült a templom, hitelessé teszi egy okleveles adat, mely szerint 1533-ban Felvinczi János felszentelt püspök, gyulafehérvári püspöki vikárius szenteli fel a Lengyelfalván épített plébánia-templomot és a benne levő két oltárt, és a helyi „jó férfiak” kérésére 40 napi búcsút engedélyez azoknak a híveknek, akik vasárnap és ünnepeken áhítattal meglátogatják a templomot és támogatják. (SZOKL. II. 27–28.)
A plébániatemplom építése a lengyelfalviak önállósodási tervét jelzi, mert addig Lengyelfalva a reformáció előtt Farcád filiája volt.
Az építés utáni reformációs mozgalmak megakadályozzák a lengyelfalviak tervének megvalósulását, s volt anyaegyházuk (Farcád) reformálása után Lengyelfalva egyháza Székelyszenttamásnak lesz filiája.
1767-ben újra lépéseket tesznek, hogy önálló egyházközséggé váljanak, amire 1775-ben meg is kapják az engedélyt. (Schematismus. 1882. 183.)
A régi templom a XVIII. század végére romlásnak indul, ezért építik 1802-ben a ma is fennálló templomot. Ebbe a régiből csak egy fali szentségfülke késő gótikus kőkeretét mentik át, de azt is csak az északi fal külső oldalán elhelyezve. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 195.)
A tiszta katolikus falu a reformáció után is mindvégig megmarad katolikusnak. A XVIII. században római katolikus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 166.), és e század elején is itt csak római katolikus egyház és templom van. (Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
