7. BORDOS
7. BORDOS
1566-ban jelentkezik először a forrásokban Bordos néven (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1567-ben a regestrum 12 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 219.)
Középkori templomának építését a XV. századra teszik. Kormeghatározó a megmaradt középkori torony, melynek második külső szintmagasságában csúcsíves ablaknyílások vannak. A legfelsőbb szint újabb.
Sokszögzáródású szentélye is újabbnak látszik, de nincs kizárva, hogy falainak egy része a gótikus kor utóda, átformálva.
Középkori öröksége az 1470-ből való kő keresztelő-medence. Talapzata négyszögletes, szára nyolcszögű és kiszélesedő felső része is. Medencéje félgömb alakú, melynek oldallapjait csúcsíves vakmérművek díszítik. A medencébe helyezett rézvíztartó és kereszttel díszített fedője is egykorú lehet a medencével. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 73.)
Egyik harangja szintén középkori, amint azt Orbán Balázs a maiusculum betűs körirata alapján megállapítja: O REX GLORIE VENI CUM PACE. Szerinte a XIV. században öntötték. (Orbán: Székelyföld. I. 157.)
A templomot 1857-ben újjáépítik, amikor mai formáját nyeri.
Középkori tiszta katolikus népe a reformáció idején az unitárius vallásnál állapodik meg, s az unitáriusoké lesz a templom is. 1697-ben is unitárius a templom, amint Fülöp Jánosnéról vallja Dolgos Máté: „Ide Bordoson az unitáriusok templomában akara járni s nem a Sz. Demeteri misére”. (Dávid L.: i. m. 74.)
A XVIII. században unitárius egyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 227.) A XVIII. század végén azonban a középkori templomot az unitáriusok elveszítik. 1781-ben az egykor katolikus templomot Henter báró segítségével a katolikusok visszakapják, és Szent Demeter filiája lesz, 1820 után pedig katolikus anyaegyház. (Schematismus. 1882. 129.)
Az unitáriusok anyaegyháza továbbra is megmarad, de maguknak külön templomot építenek. 1789-ben még nincs templomuk.
E század elején katolikus és unitárius temploma és egyháza van. (Helységnévtár. 1913.) Más egyháza Bordosnak nem volt.
Katolikus templom
