73. SZÉKELYZSOMBOR
73. SZÉKELYZSOMBOR
1342-ben Sámbur néven jelentkezik az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1488-ban Sumerburch (uo.), 1509-ben Somerburg (uo.) formában fordul elő. Nem biztos, hogy az 1342. évi adat erre a Zsomborra vonatkozik. 1385-től több papja neve ismeretes. (Fabini)
Eredetileg szász település volt és temploma is abból a korból való. Mivel ezen a vidéken a szász telepítés a XIII–XIV. századra esik, erre az időre tehető a plébániatemplom
eredete is.
A templomban kormeghatározó középkori stíluselemek nincsenek, mivel 1784-ben újjáépítik. Ellenben ismeretes, hogy szárnyasoltára 1540–1550 között készült és szárnyképein a reneszánsz és Dürer metszeteinek hatása jelentkezik. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 311, 139/27.) 1909 óta az Erdélyi Múzeum őrzi (Rados: Magyar oltárok. 60.; Roth: Die d. Kunst in S. 38.)
1746-ban tűzvész utáni javításáról van adat, 1784–1788 között pedig a keleti részt alapjaiból újraépítik.
1867-ben deszkamennyezet készül, mivel a boltozat a templom elülső felén beomlással fenyegetett.
Tornyát 1907–1908-ban építik. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 328.)
Érdekes változás a falu életében, hogy a török-tatár betörések következtében a szász lakosság kipusztul és székelyek települnek helyükbe.
A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció során templomával együtt lutheránus lesz és az is marad, a szász vidéken érvényben levő cujus regio, ejus religio alapján. 1585-ben Bene János apácai prédikátor és Bene Ananiás brassói prédikátor azt vallják, hogy atyjuk még zsombori plébános volt. Ő lehetett az utolsó katolikus plébánosa és első lutheránus prédikátora a középkori templomnak.
A XVIII. században a katolikus hívek részére is imaház létesül, majd 1783-ban templomot is építenek. A katolikussá lett hívek egy része a XVIII. század folyamán újra visszatér a lutheránus vallásra. (Schematismus. 1882. 187–188.)
Katolikus templom
Lutheránus templom
