10. HARASZTKERÉK
10. HARASZTKERÉK
1332-ben a pápai tizedjegyzékben szerepel első ízben Harazkerek, Rahchkerech néven. (Beke: Az erd. egyházmegye. 165.; Orbán: Székelyföld. IV. 55., 3. jegyz.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1484-ben Harasztkerek (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
1332-ben plébániatemploma van, papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 8 dénárt fizet, 1334-ben 7 dénárt, 1335-ben 7 sasost és ismét 2 garast. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.; C. Suciu: i.m; Documente. XIV. C., III. 134.)
Magaslaton álló temploma gótikus stílusú volt. Régi falait falfestmények ékesítették és feliratok gazdagították. Sajnos, ezek mind eltűntek, amikor a templomot, amelyet összeomlás fenyegetett, 1794-ben lebontották és 1833–1839-ben újat építettek. 1797-ben épült tornyát meghagyták, a templom feliratos régi köveit pedig nyomtalanul beépítették az újba. (Ref. Névkönyv. 1905. XII.)
Az építkezések alkalmával sok embercsontot találtak, ami igazolja, hogy régen a temetők a templomok körül voltak. (Benkő : Marosszék. 148.)
Régi harangja az újraöntés áldozata lett.
Lenn a Nyárád völgyében egy kerek dombnak Kápolna a neve, most temető. A hagyomány szerint a katolikus korban épült kápolna emlékét őrzi. (Orbán: i.m. IV. 55.; Kelemen: Művészett. I. 180.)
A reformációig az egész falu katolikus volt. A reformáció idején átélték az akkori változásokat (hol lutheránusok, hol reformátusok, hol unitáriusok), végül az unitáriusok maradnak tartósabban fenn, a templomot is birtokolva. Közöttük azonban terjedni kezdett a szombatosok hite is. Bethlen Gábor idejében újra a reformátusok jutnak többségbe és a templom birtokába, s ez a helyzet ma is.
A szombatosság emlékét a Szombatosok kútja őrzi, ahol a hagyomány szerint üldöztetésük idején titokban összegyűltek.
Más vallásúakról, egyházról a XIX. századig nincs adat.
Református templom
