107. NYÁRÁDSELYE
107. NYÁRÁDSELYE
Az 1567. évi regestrum 33 kapuval jegyzi, tehát a népesebb faluk közé tartozik. (Orbán: Székelyföld. IV. 75.)
A reformáció előtt Berekeresztúr filiája. A hagyomány most is számon tartja, hol jártak át rövidített úton a berekeresztúri templomhoz.
Mint filia korán kap kápolnát a mai római katolikus egyház telkén 1570 körül, de ekkor már református, mert 1570-ben és 1579-ben Göcsi Máthé református püspök tart vizitációt. (Kelemen: Művészett. I. 259., 2. jegyz.) A kápolnáról későbbi adat is szól a XVII–XVIII. századból. (Kelemen: i.m. I. 180.)
1643-ban a falu nagyobb fele „pápisták löttenek” és papot tartanak maguknak. Ez ritka eset abban a korban, s ezért lehetséges, hogy nem tért át az egész falu az új hitre.
A reformátusoknak is kápolnájuk van és harangjuk, de prédikátor nélkül „szűkölködnek”. (Ref. Névkönyv. 1905. XIV.)
1638-ban feljegyzés van egy adományról „az selyei harangláb csinálására”. (Veszely: Erd. egyháztört. adatok. I. 144.; Balogh J.: Magyar fatornyok. 171.)
1649-től református anyaegyház. (Ref. Névkönyv. 1905. XIV.)
1657-ben a katolikus egyházat is úgy jegyzik, mint plébániát. (Schematismus. 1882. 147.) Mai templomuk sokáig, 1722-től 1787-ig épül. (uo.)
A reformátusok új templomát 1778–1800 között építik, 1925-ben átépítik. (Kovács: Magyar ref. templomok. 645.) Tornyáról Benkő Károly (Marosszék. 206.) feljegyzi, hogy „összeomladozva, ledőlésnek indul”. Csak a jelen század közepén építik újra.
Más vallású hívek sem a középkorban, sem az új korban nem voltak a XIX. századig.
Híveiről vallanak a nevek és helynevek. 1575-ben a szentpáli csatában Domokos Balázs és Domokos András van jelen. Helynevei 1579-ből: Borjúgyepű, Cinterem, Demeter vágása, Egeresd, Hályagos, Köszörűspatak, Mart felett, Perespatak, Szőlősd, Tölgyes (SZOKL. VI. 410.), Kövespatak, Bergenyei szállás (Orbán: i.m. IV. 79.), Súgópatak, Mátyuspatak, Borzáspatak, Perespatak, Vesszemező (Benkő K.: i.m. 204–205.).
A selyei határban a Bekecs-hegy tisztásán kápolna állott, melynek emlékét a selyei sekrestyének falában elhelyezett kőkereszt őrzi, ezzel a felirattal: „1600. A bekecsi kápolna köve I.H.S.” Úgy látszik, a kápolna a szent kereszt tiszteletére volt szentelve, mert évenként kétszer: szent kereszt hetében és szeptember elején „búcsúra ide sereglett a Szentföld áhítatos lakossága”, ahogyan Orbán Balázs írja. (i.m. IV. 81.) A kápolna a XVIII. század közepén dőlt romba. Kőkeresztje Selyére, harangja Búzaházára került. (Orbán: i.h.)
Katolikus templom
