21. MAROSSZENTANNA
21. MAROSSZENTANNA
Első ízben 1332-ben a pápai tizedjegyzékben jelenik meg neve de Sancta Anna formában. (Beke: Az erd. egyházmegye. 167.) 1409-ben már a nép nyelvén írják: Zentanna, 1467-ben szintén. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Az 1567. évi regestrumban 5 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. IV. 188.) Beke 1300-ra teszi a templom építési idejét. (Beke: i.m. 168., jegyz.) Ezt megerősíti a pápai tizedjegyzék, mely szerint 1332-ben papja, Pál 4 régi banálist fizet, 1332-ben 2 banálist, 1335-ben szintén 2 banálist. (Beke: i.m. 167.)
A falu a templom védőszentjéről kapja nevét.
1375-ben papja Mihály, aki Teremi Ponya adományából egy birtokot kap. (Beke: i.h.) Ugyancsak Beke (uo.) szakértők véleményét idézi a templomról: „régi egyház... melyben minden későbbi elidomtalanítás mellett is egy érdekes régi román műemlékre ismer a régész...” Mai szakemberek is osztják ezt a véleményt. Entz Géza szerint „kétsejtű román típus”. (Entz G.: Erdély művészete. 217.)
Orbán Balázs részletes leírást ad a templomról: Széles szentélye félköríves apszissal záródik, diadalíve is félköríves, egyszerű dongaboltozattal. Ablakait átalakították. Megvan köríves szentségfülkéje, csinos román díszítésű párkányzattal. Ugyancsak a falban megvan a körívvel záródó papi szék. Köríves ajtókereteit is átalakították. A nyugati kapu csúcsíves volt, melybe kisebb köríves keretet illesztettek. Nyugati homlokzatánál fatorony állott, alapjainak ásásakor a múlt század első felében régi ékszerekre, gyöngyökre, fegyverekre akadtak, amiből azt következtetik, hogy temető volt, ami régi templomoknál általános volt. Nemcsak temető, de erőd is körülvette egykor a templomot. Erről a vársánc nyomai is tanúskodnak. (Orbán: i.m. IV. 189.)
Mindezek megerősítik azt, hogy korára nézve is testvére a marosszentkirályi templomnak (XII. század). (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 159.) Fatornya helyett később magas kőtorony épül.
Értékes emléke a mészréteg alatt felfedezett és részben megmentett középkori falfestmények több részlete. Felismerhetők: Szent Anna, a Köpenyes (Könyörületes) Mária képeivel egyesítve; Zenélő angyalok; Szent Péter; ismeretlen női szent, gótikus négyeskarélyba foglalva. Az aszimmetrikus kompozíció közvetett olasz hatásra utal, de helyi művészeti hatásokkal kiegészülve, a fejtípusokban és az öltözékben. (Balogh J.: Az erdélyi renaissance. 26–27.; Batthyaneum. II. 150.)
A templom középkori emlékei közé tartozik két harang. Az egyik, a nagyobb, nyolcmázsás, felirata szerint 1497-ből való: „O Rex glorie veni cum pace, ih(esus) n(azarenus/ r(ex) i(udeorum) 1497”. A harang négy oldalán egyforma alakú körplakett Krisztust ábrázolja a kereszten, indadísz között. (Balogh J.: i.m. 338.; Orbán: i.h.) Orbán Balázs képét is közli és a felirat hű mását, valamint a Krisztus-ábrázolást (lásd Balogh Jolán 271. rajzán). Mátyás király budai ötvösműhelyéből kerülhetett ki.
Beke egy másik hosszúkás, harangvirág alakú, felirat nélküli kisebb harangról is tud. Véleménye szerint régibb az előbbinél. (Beke: i.m. 168.)
A középkorban a falu összes hívei katolikusok, a reformációtól kezdve reformátusok.
A XVII. század elejéig más vallásúakról nincs adat. Bethlen Gábor lustrája szerint csak reformátusok lakják. (Orbán: i.m. IV. 188.)
A XVII. század elején Benefalva egy része Vásárhelyhez, a másik része Szentannához kerül, melyet Balázsi Mihály telepít be, s ekkor kerülnek ide görögkeleti vallásúak is.
Református templom
