28. MEZŐCSÁVÁS
28. MEZŐCSÁVÁS
1505-ben és 1507-ben jelentkezik először az oklevelekben. (Barabás: SZOKL. VIII. 213, 226.) Az 1567. évi regestrumban Chyavas néven 9 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. IV. 195.) 1614-ben Bethlen Gábor lustrája is hozza. (Orbán: i.h.) 1602-ben már mai formájában, Csávás (C. Suciu: Dicţionar istoric.) fordul elő.
A mai templom helyén régi középkori templom állott. Régi harangláb-gerendáján lévő felirat szerint, 100 éves öreg vallomása alapján, a harangláb építését 1570-re teszik. (Ref. Névkönyv.1896. 43.)
1661-ben Ali basa hadjárata feldúlja és felégeti a középkori templomot. Megmaradt falait kiigazítják és a XVIII. század elejéig használják. A század végére (1798-ban) új templomot emelnek, amelybe beépítik a régi köveit is. (Orbán: i.h.; Ref. Névkönyv. 1896. 43.; Benkő K.: Marosszék. 339.)
A régi haranglábat, szintén a régi anyagából, még a XVII. században átépítik. „Közép-Erdélynek arányaiban legmonumentálisabb és legszebb fatornya. A népépítészetnek egyik gyöngye.” (Debreczeni: Erd. ref. templomok és tornyok. 13.; Balogh J.: Magyar fatornyok. 170.)
Reformáció előtti lakói katolikusok és a XVI. században lesznek reformátusok; a XVII. század közepéig csak reformátusok laknak az ősi templom körül, amint az Bethlen Gábor 1614. évi lustrájából is kitűnik. (Orbán: i.h.)
Az 1661. évi pusztítások nyomán a hívek egy része is áldozatul esik, mire a birtokosok új telepeseket hoznak a faluba.
A helynevek azonban a régi, XVI–XVII. századi lakosokról vallanak: Kölesér, Ménesaj, Mogyorós erdő, Porgolát, Ropó, Széles tövis, Vete kútja (SZOKL. VI. 405.), Hegyestető, Bakom, Nagyhegy, Nagyoldal, Káposztás csúp, Varjúszék, Beketáj, Tormás patak, Kerek halom, Nagykút. (Benkő K.: i.m. 337–338.)
Református templom
A református harangláb
