3. CSITTSZENTIVÁN

Teljes szövegű keresés

3. CSITTSZENTIVÁN
Először 1303-ban tűnik fel oklevélben De S. Joanne, majd 1332–1335-ben a pápai tizedjegyzékben De S. Johanne néven. 1380-ban már a nép nyelvén említi az oklevél: Zentiván (C.Suciu: Dicţionar istoric.)
1442-ben az előnevével tűnik fel: Chychzenthiywan (Barabás: SZOKL. VIII. 69.; C. Suciu: i.m.), 1602-ben Csitt Zenti Iván. (C. Suciu: i.m.)
Templomáról és egyházközségéről a pápai tizedjegyzék tanúskodik. Eszerint 1332-ben Benedek plébános 6 régi banálist és 10 kicsi banálist fizet. 1334-ben Péter plébános 1 garast, majd külön még 2 régi banálist. 1335-ben Péter 4 banálist. (Beke: Az erd. egyházmegye. 169.)
A középkori templom közös volt Csittfalvával, Malomfalvával és Sóspatakkal. Nem is a mai Csittszentiván területén állott, hanem az elpusztult Csittfalván, ahol Szentiván és Malomfalva között fekvő „Templomdombja” emelkedik. A domb alatti területet (rétet) ma is „Papberkének” hívják és a legújabb időkig a szentiváni református egyház papi birtokához tartozott.
Maga a templom Csittfalvával együtt elpusztult. Csittfalva az 1603. évi Basta-féle összeírásban már mint elpusztult falu szerepel. Noha az 1567. évi összeírásban még megvan, 1635-ben már nem is említik. (Kelemen: Művészett. I. 179.; SZOKL. V. 269, 282.). A templom romladozó állapotban tovább bírta. 1648-ban ugyanis a csittszentivániak felszólítják a csittfalviakat, hogy a pusztulófélben levő kőtemplomot közös erővel állítsák helyre és ahhoz a malomfalviak is járuljanak hozzá harmadrészben. Ezt az arányt sokallják a malomfalviak és a templom kijavítása elmarad s tovább romladozik. A csittszentivániak is lemondanak a javításról és maguknak 1687-ben fatemplomot építenek s áthozzák a romladozó templom harangjait is, de már nem is a templomból, mert a marosvásárhelyi zsinat szerint a földben volt elrejtve; a zsinat határozatban ad engedélyt, hogy kiássák és használatba vegyék, fenntartva a csittfalviaknak a jogot, hogy visszakapják, ha a templomot és tornyot megépítik. (Kelemen: i.m. I. 169, 260., 12. jegyz.) 1692-ben a malomfalviak nevében Barcsai Péter és felesége, Nemes Zsuzsánna visszakövetelik a harangokat, de a feltétel nem teljesül: a templom végérvényesen elpusztul. (Orbán: Székelyföld. IV. 218, 219.)
A harangból 1848-ban ágyút öntenek. Egy régi harang még megmarad, amelynek formája elárulja régiségét, de felirat nem közli korát. (Orbán: i.m. 219.)
A XIX. század közepén még éltek olyan öreg emberek, akik látták a templom romjait. (Benkő K.: Marosszék. 316.)
1687-ben épített fatemplomuk nem volt hosszú életű, mert 1763-ban a malomfalvi valószínűleg urasági – imaházban végzik az istentiszteletet. A volt fatemplom helyén 1789-ben építik fel tornyos kőtemplomukat. (Ref. Névkönyv. 1901. 3.)
Az ismert okleveles adatok szerint Csittszentiván és Csittfalva középkori lakói mind katolikusok voltak, mert más egyházról abból az időből semmi adat nincs. Ezt támasztják alá a helynevek: Barta tava, Csere, Hahó révpartja, Látom tövise, Nagy Vápa, Tökés (SZOKL. VI. 405.); 1579–1687 között Szénafű, Dörgős pataka, Csákvára, Pad, Dörgő csorgó (Orbán: i.m. IV. 219.), Nagykésaj, Kiskésaj, Füvesvápa tető, Bongor, Nagyvápa, Puszta szőlőtető, Nagy-Almás, Kis-Almás, Garat, Vad erdőpatak, Térblei patak, Cserepatak (Benkő K.: i.h.)
A hívek a reformáció után reformátusok lesznek és azok is maradnak.

Református templom

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages