38. NAGYERNYE
38. NAGYERNYE
1332-tól szerepel a pápai tizedjegyzékben Ernce, Ernee néven. (Beke: Az erd. egyházmegye.165.; Orbán: Székelyföld. IV. 100., 3. jegyz.) 1453-ban már Nagyernyeként jelentkezik. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) Az 1567-i regestrumban 4 kapuval írják és Nagyernyének. (Orbán: i.m. 100., 1. jegyz.)
Neve régi keresztnévből származik. (Ladó István: Magyar utónévkönyv. 155.)
Nagy előnevét megkülönböztetésül kapta a koronkai völgyben létező és később eltűnt Kisernyével szemben.
1332-ben plébániatemploma van, János papja a pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben 14 dénárt fizet, 1334-ben 3 régi banálist. (Orbán: i.m. IV. 100., 3. jegyz:) 1466-ban László a plébánosa. (Beke: i.m. 165., jegyz.)
A középkori templom a reformáció korában a hívekkel együtt református lesz, de hamarosan az unitárius hit válik uralkodóvá s ők kapják meg a templomot is. A reformátusoknak 1667-ig nem is volt templomuk. A reformátusok azonban a fejedelmi korszakban újra erőre kapnak s jogaikat követelik. Apafi ráparancsol az unitáriusokra, hogy ne gátolják a reformátusokat a templomépítésben és abban, hogy prédikátort tarthassanak, „mert különben megbúsulnak”. 1668-ban a reformátusok telket vásárolnak és fatemplomot építenek, majd 1776–1778-ban a mai kőtemplomot. (Beke K.: Marosszék. 294–295.; Orbán: i.m. N. 101.)
Apafi arra is kötelezi az unitáriusokat, hogy az egykori birtok 114 részét is adják át, ami aztán sok viszálykodásnak lesz a forrása. (Ref. Névkönyv. 1897, 18.)
Az unitáriusok a középkori templomot 1729-ig birtokolják. Ekkor a jezsuiták missziós munkája nyomán a katolikusok annyira megszaporodnak, hogy többségbe kerülnek, és így az akkori gyakorlat szerint megkapják a templomot. Természetesen nem kis ellenkezés közepette. Egy unitáriusok birtokában lévő ónkannán ejtett kardvágás nyomát például arra vezetik vissza, hogy amikor a katolikusok elfoglalják a templomot, az egyházfi az ónkannával védekezett és fogta fel a kardvágást. (Orbán: i.m. IV. 101., 3. jegyz.)
Ezek után az unitáriusok egy kis fatemplommal voltak kénytelenek megelégedni; melynek helyébe később kis kőtemplomot emelnek.
A katolikusok birtokába jutott templom – úgy látszik – megviselt állapotban lehetett, mert 1776-ban felpanaszolják, hogy romladozó. (Ref. Névkönyv. 1897. 25.). Ennek ellenére még több mint egy évszázadig szolgált, amikor is 1904-ben felépítik a ma is álló szép katolikus templomot. Az új templom titulusa Mindenszentek, mert az volt a régié is, ugyanis Benkő abban még látta a Mindenszentek festményét, melyet „kitűnő, szép” jelzővel illet. (Benkő K.: i.m. 295.) Bár az is lehet, hogy Szent Irén volt, akinek nevéből az Ernye név származik, s az új titulust 1729 után a jezsuitáktól kapta.
A középkori katolikusak utódai tehát három vallás között oszlanak meg. Volt azonban egy negyedik is, mivel a Péchy Simon-féle szombatosok erős gyökeret vertek Ernyén. Már a fejedelmi korszakban üldözték őket, s vagyonelkobzás sújtotta azokat, akik nem lettek unitáriusok vagy reformátusok. Ennek ellenére még 1716-ban és 1725-ben is léteznek, bár súlyos intézkedéseket hoznak ellenük. Egyesek más vallásra térnek át, mások Bözödújfaluba, Moldvába, sőt Törökországba költöznek.
A templommal együtt a katolikusoké lesz az unitáriusok 1663-ból származó harangja is, melynek érdekessége, hogy az akkor szokásos latin helyett magyar a felírása: „Maros Széken Nagy Ernie Unitária Eclesia harangja 1663.“ (Orbán: i.m. IV. 10.) A harang Pókába kerül, majd legújabban a sáromberki katolikus kápolnába.
A középkorban tiszta katolikus falu, amire egy 1412-ből származó oklevél utal: „de singulis et universis populis et siculis de Ernye”. (Barabás: SZOKL. VIII. 406.) Erre bizonyság a XVI. századi helynevek is: Boda kút, Balás ér gátja, Nuglya szeg, Bús Mátyás-forrás, Csokortos, Csökörtös, Csontos oldal, Csorgó kút, Farkas réte, Felső hosszú, Gomolyát, Harangos-tó, Határ far, Hosszú kárára menő, Hosszú láb, Káros hüvely, Kerülő, Kútfő, Láz, Nagy ér, Nagy völgy, Pásztor erdeje martja, Ponkód, Rózsás domb, Ségely, Száraz patak, Szász patak, Székely él, Székes elve, Székesi ösvény, Szőkés Tamás, Töviskör, Újföld (Barabás: i.h.).
Katolikus templom
