4. CSÓKFALVA
4. CSÓKFALVA
1332-ben a pápai tizedjegyzékben Chakafalva olvasható, amelyet Beke Csókfalvával azonosít. (Beke: Az erd. egyházmegye. 164.) Ezt fogadja el C. Suciu is. (Dicţionar istoric.)
Orbán Balázs úgy tartja, hogy eredetileg Csókafalva volt a neve s csak később rövidült meg Csókfalvára. Ilyenformán még jobban megközelíti a pápai tizedjegyzékben szereplő feljegyzés formáját. (Orbán: Székelyföld. IV. 28.)
Az 1567. évi regestrumban Chyok falva 22 kapuval szerepel. (Orbán: i.m. IV. 28., 2. jegyz.)
1332-ben már plébániatemploma van, papja Benedek a pápai tizedjegyzék szerint 10 régi banálist és 5 kicsi banálist fizet. (Beke: i.m. 165.)
A fizetett összeg nagyobb egyházközségre enged következtetni, amivel összhangban van az Orbán Balázs által idézett regestrum adata, hogy 22 kapus falu volt.
Középkori hívei mind katolikusok voltak. A reformáció után az egész falu az új hitre tér, és hol a reformátusok, hol az unitáriusok lesznek többségben. Végül is az unitáriusok kerülnek ki győztesen, de mindkét egyháznak saját temploma van. Az unitáriusok mai temploma 1792–1798 között épült szép kőtoronnyal. (400 év. Emlékkönyv.)
A reformátusok temploma szintén kőből épült, az unitáriusokkal egy telken, de torony nélkül, faharangláb pótolja.
Hogy az erdélyi megoszlás teljes legyen, a XIX. század közepétől a katolikusoknak is van egy kis kőkápolnájuk faharanglábbal.
Lakóiról a nevek és helynevek beszélnek (Barabás: SZOKL. VIII. 303.): Várdomb teteje, Kormány hegyese, Odormány hegyese, Nagyaszó, Várvölgye. Sj, Borzond, Bakócs, Berek. (Benkő K.: Marosszék. 218.)
1575-ben a kerelőszentpáli csatában jelen volt Rafay Gáspár és Dósa Mátyás.
Katolikus kápolna
Unitárius templom
