43. NYÁRÁDSZENTBENEDEK
43. NYÁRÁDSZENTBENEDEK
Első okleveles említése az 1332-es pápai tizedjegyzékben található de S. Benedicto néven. (Beke: Az erd. egyházmegye. 168.; Orbán: Székelyföld. IV. 55., 1. jegyz.) 1497-ben Senthbenedek (Barabás: SZOKL. VIII. 172.) formában írják.
Az 1567. évi regestrumban Zent Benedek 6 kapuval szerepel. (Orbán: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1619-ben Szent Benedekként (C. Suciu: i.m.) jelölik.
Plébániatemplomáról már az 1332-es pápai tizedjegyzék tanúskodik, mely szerint 1332-ben Jakab papja 4 régi banálist fizet, 1334-ben 10 dénárt, 1335-ben is fizet, de az összeg nincs feltüntetve. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.) ‘
I. Béla király idején alapított kolozsmonostori apátság (1060–1063) több birtokot kapott és több bencés plébániát alapított. A bencésekkel hozhatók kapcsolatba a Szent Benedekről elnevezett egyházközségek. Így Nyárádszentbenedek is a legrégibb egyházközségek közé sorolható, legkésőbb XII. századi.
Nevét Szent Benedek tiszteletére szentelt templomától kapta.
Sajnos, a régi templom már nem létezik, a XVIII. században lebontották. A régi templomot sem kímélte az Ali basa vezette török portyázások veszedelme. Tanúja ennek a marosi egyházmegye matriculájában található bejegyzés, mely szerint a szentbenedeki templom leltárából Ali basa idejében több tárgy elveszett (1 keresztelő ónkannácska, 2 selyem abrosz és egy fekete abrosz). (Kelemen: Művészett. I. 180.)
A régi templom emlékét egy 1493-ból származó harang őrzi; felirata „O Rex glorie veni cum pace 1943” (az utolsó szó így: apace). (Orbán: i.m. IV. 55.). A harang három oldalán egy-egy oroszlán látszik. (Benkő K.: Marosszék. 269.)
Még van egy nagyobb harangja, formája szerint még talán régebbi is, de nincs rajta felirat. 1848-ban megjárta Brassót, ágyúöntéshez akarták felhasználni, de megmenekült és később az egyházközség visszakapta. (Ref. Névkönyv. 1898. 3.)
A lebontott templom köveit beépítették a ma is álló új templomba. Ugyancsak erre használták fel azokat a köveket, amelyeket a felfedezett régi alapokban találtak, s amelyek a kolostor celláinak alapfalai lehettek, mert ezt jegyzik fel: „Szép faragott kövei voltak... s a cellák alapfalai tisztán kivehetők voltak”. (Orbán: i.h.; Benkő K.: i.h.) Ez összhangban van azzal a hagyománnyal, hogy itt bencés kolostor volt.
A falu középkori lakói katolikusok voltak, majd a reformáció idején reformátusok lettek, a templommal együtt.
Erről beszélnek a XVI. századi helynevek is: Alájáró, Apró oszlás, Által hágó, Hegybe forduló, Hosszú, Isten tövise, Kapus mellett való erdő, Kis által, Kötőhely, Pap gyakra, Ropó, Sószék, Szoros út, Venice mart, Vizek, Vizelke (SZOKL. VI. 409.), Kurtatető, Orotvány, Ujfogás, Cseretető, Akasztófa oldal, Csere, Vápa (Benkő K.: i.h.).
