59. SZÉKELYSZENTISTVÁN
59. SZÉKELYSZENTISTVÁN
1332-ben szerepel először a pápai tizedjegyzékben de S. Stephano néven. (Beke: Az erd. egyházmegye. 170.; Orbán: Székelyföld. IV. 28., 3. jegyz.) Az 1567. évi regestrumban Zent István néven jegyzik 14 kapuval. (Orbán: i.h.) 1644-ben Szent Istvánnak írják. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben temploma van, papja, Ábrahám ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 5 régi banálist fizet, 1334-ben 7 dénárt, 1335-ben 3 veröczeit. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.)
A középkori templom, melyet 1783-ban lebontottak, az Ore patak melletti dombon állott. Itt a XIX. században még látszottak a régi templom alapfalai és annak nyomai, hogy a templomot várfal vette körül. (Orbán: i.m. IV. 28.)
Az Ore patak felső völgyében kereszt állott, régi búcsújárás emléke. (Orbán: i.m. IV. 28., 2. jegyz.)
A templom helyén ma temető van, jeléül annak, hogy egykor a régi templomok körül temetkeztek.
A templom lebontott anyagából építették lenn a faluban a ma is álló református templomot, mely mai formáját 1890-ben kapta. A harangláb alapfalába párkányzatos kő van beépítve. A hagyomány szerint ez feliratos kő, de a feliratával befele elhelyezve. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 647.)
Régi harangja még a katolikus korból származik, amiről felirata tanúskodik: „Hec est pana [campana] virgis [virginis] Mariae. A. O.” (Orbán: i.m. IV. 28.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, templomával együtt és az is marad a mai napig.
1701-ben – úgy látszik – ide jártak templomba a szomszéd csókfalvi hívek, és a szentistváni templomhoz tartoztak az atosfalviak is, ugyanis – mint Benkő említi – a három falu asszonyai a templomi székek elosztásáról vitáznak. (Benkő K.: Marosszék. 241.) Más egyháza nem volt.
A helynevek egykori lakóiról tanúskodnak: Kápolna hegyese, Ördöngös útja, Tetej, Telek pataka, Cséje, Ore árkos.
Ma egy község Atosfalvával és Csókfalvával Hármasközség néven.
Református templom
