6. FEKETE
6. FEKETE
A Mezőmadarashoz közel eső határrészben húzódott meg.
1332-ben Feketeluk néven hozza a pápai tizedjegyzék, amely szerint Péter nevű papja 8 dénárt fizet. (Orbán: Székelyföld. IV. 205., 3. jegyz.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
A XVII. század elején (1603-ban) már puszta terület: totaliter deserta. (C. Suciu: i.m.)
A hagyomány megőrizte egykori helyét: az Öregvölgyben, a Rácok dombján állott, amely temetkezési hely volt, és a templom körül terülhetett el. A XIX. században élő öregek a
templom magas falaira még emlékeztek. Ezeket akkor bontották le, amikor Mezőmadarason 1803–1804-ben az új református templomot emelték. Ekkor sok feliratos és faragvánnyal ékesített követ építettek be a templomba.
Orbán Balázs egyenesen fájlalja eltűnésüket, Benkő Károly meg sajnálja, hogy nem helyezték el őket úgy a falba, hogy írásos oldalaik „történészeti szempontból” fennmaradjanak. (Orbán: i.m. IV. 206.; Benkő K.: Marosszék. 322.)
Ősi lakói mind katolikusok voltak s a reformáció után reformátusok. Kipusztulásuk után Pusztafekete határának sorsában osztoztak; később tanyaszerű település lett ez a Fekete is.
