60. SZÉKELYTOMPA
60. SZÉKELYTOMPA
1494-ben jelenik meg először oklevélben Thompa néven (C. Suciu: Dicţionar istoric). Az 1567. évi regestrum Tompát 2 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. IV. 64., 1. jegyz.) Az 1913. évi egyházmegyei Schematismus a reformáció előtti plébániák közé sorolja.
Ha nem is volt plébánia, mert a református korban 1661-ig csak filia Kisszentlőrinc anyaegyház mellett, az bizonyos, hogy temploma volt, mert egy 1637. évi adat szerint Szentlőrinc prédikátorának kötelessége volt, hogy minden második vasárnap Tompán is tartson istentiszteletet.
Kisszentlőrinc 1661. évi pusztulása után Tompa lesz az anyaegyház és a prédikátor is itt lakik, s 1701-ig istentiszteletet tart a kisszentlőrinci római katolikus templomban. Azért addig, mert református hívek hiányában az egyházi javakat a parochiális házzal együtt a görög katolikus egyház szerzi meg. (Orbán: i.m. IV. 64.)
A régi tompai templom a falu feletti domb előfokán, a mai temető helyén állott. Régi nyomait Orbán Balázs még látta. Később, amikor a falu leköltözik a völgybe, 1733-ban lenn építenek új templomot fából. (Ref. Névkönyv. 1898. 20.)
Mai templomát 1840-ben már kőből építik, fatoronnyal, amely helyett az 1940-es években kőtornyot emelnek.
A régi templom viszontagságos időszakára vet fényt egy XVII. század közepéről ismeretes feljegyzés, mely két ezüst pohárnak elégett darabjait veszi leltárba. (Kelemen: Művészett. I. 182.)
A helynevek egykori lakóiról vallanak: Bodica, Felhágó, Gyertyános hágója, Gyűrűs föld, Hidegkút, István őri árka, Kerek tó, Nagy erdő, Vece átalja, Vece ösvénye (SZOKL. VI. 411.) Ujhegy, Nagyhegy, Szabéd árka, Bornyúkert, Határpatak. (Benkő K.: Marosszék. 303.) Más egyház a középkorban itt nem volt, csak katolikus, és református a reformáció óta.
Református templom
