64. SZÖVÉRD
64. SZÖVÉRD
1332-ben jelenik meg először Zoverd, Suerd néven a pápai tizedjegyzékben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 171.; Orbán: Székelyföld. IV. 37., 3. jegyz.; C. Suciu: Dicţionar istoric. 1497-ben Zewerd (Barabás: SZOKL. VIII. 172.) formában említik. Az 1567. évi regestrumban Zeöverd a neve. (Orbán: i.m. IV. 37.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Fülöp a pápai tizedjegyzék szerint 8 dénárt fizet, 1334-ben Péter pap 2 régi banálist, 1335-ben 2 veröczeit. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.; C. Suciu: i.m.)
Régi kőtemploma a XVII. századig a falu közepétől távol állott. Ezért, s bizonyára elöregedése miatt is, 1804–1806-ban a falu közepén új templomot építenek. (Ref. Névkönyv. 1904. XLVI.; Kovács: Magyar ref. templomok 647.)
Lakói a középkorban mind katolikusok, a reformáció után reformátusok, a templommal együtt. 1626 előtt már mint református egyházközség szerepel, amelynek az ez évben elhalt Szövérdi Gáspár János (sírköve Gyalakután) aranyos ezüst kelyhet és ezüst tányért adományoz. (Kelemen: Művészett. I. 181.)
Más egyház vagy templom itt nem volt.
A helynevek XVI–XVII. századi lakóiról vallanak: Bakó tövise, Besenyő bükk, Borozdás, Bükk között, Csere bérce, Csülök aj, Horgas, Körtvélyes, Méhes berke, Méhes berek erdő, Nagybükk, Ország útja, Ropó porozdája, Ropogó, Szálas erdő, Pap erdeje farka, Szilas hídja, Ugra pataka (SZOKL. VI. 41 l.), Őrhegy, Szászok dombja, Szilas, Nagyhegy, Nagy oldal, Csege, András pataka, Botos áj, Tökés, Szénás ágy, Kisfolyam.
Református templom
