67. VÁRHEGY
67. VÁRHEGY
1319-ben Pynar néven jelentkezik oklevélben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Documente. XIV. C., I. 312, 321.; Kelemen: Művészett. I. 265., 57. jegyz.) 1493-ban Pinard (Orbán: Székelyföld. IV. 190., 2. jegyz.); Benkő K.: Marosszék. 209.), 1578-ban arx Várhegy (C. Suciu: i.m.) néven szerepel.
A hagyomány szerint a falu eredetileg a Maros másik partján feküdt az Oroszvíz nevű helyen, s neve Oroszfája lett volna. Egy Kápolna nevű helynév is ismeretes, amely Oroszfájának és a szintén eltűnt Libáncsnak lehetett közös temploma. (Orbán: i.m. IV. 190).
Ha az átköltözés igaz, ez vagy nagyon régen történhetett, vagy a már Várhegy alatt álló Pinárd faluban, mert az akkori Pinárdon román kori templom állott, melynek építését stílusa alapj án a XIII. századra teszik. Félköríves apszisa, a falba épített félköríves papi szék, az evangélikus oldalon levő szentségfülke még az átalakítások után is jelezte régiségét. (Orbán: i.h.)
Reformáció előtti katolikus hívei a reformáció után, a XVI. században, a templommal együtt reformátusok lesznek. 1739-ben a pinárdi református anyaegyház filia. (Kelemen: i.m. I. 261., 52. jegyz.) 1750-ben már megye, harangja tanúsága szerint: „A pinárdi ref. megye öntette 1750-ben”. (Orbán: i.h.)
Más egyházról középkori adat nincs.
Református templom
