87. JOBBÁGYFALVA
87. JOBBÁGYFALVA
Neve 1470-ben jelenik meg oklevélben (C. Suciu: Dicţionar istoric.) mai formájában, 1503-ban szintén. Az 1567. évi regestrumban 5 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. IV. 83., 3. jegyz.)
Középkori egyháza nem volt, Nyárádszentmártonhoz tartozott. Egyházzá csak a XVIII. században szerveződnek. A katolikusoknak előbb fatemplomuk volt, majd amikor 1873-ban önálló plébániát szerveznek, 1874–1884 között kőtemplomot építenek.
Az unitáriusoknak az 1860-as években még fatemplomuk van, majd kőtemplomot emelnek és önálló egyházközséget szerveznek.
A reformátusoknak ma is fatemplomuk van, és az van a görög katolikusoknak is 1787-től. Ugyanis amikor 1786-ban a jobbágytelki római katolikusok felépítik kőtemplomukat, az addig használt fakápolnát, amely temetőjükben állott, eladják a jobbágyfalvi görög katolikusoknak. Eredeti helyén 1619-ben épült, a mestergerendáján olvasható felírás szerint a székelyhódosi plébános építtette. Abban az időben Jobbágytelke Székelyhódos filiája volt. Ez a kápolna 1980 után leég.
A helynevek ősi lakóiról vallanak: Hosszúaszó pataka, Izsó-hegy, Iszand pataka (Orbán: i.m. IV. 83.), Irtovány, Kis-Kopaca-domb (Benkő K.: Marosszék. 79.).
Katolikus templom
