9. GYALAKUTA
9. GYALAKUTA
Először a pápai tizedjegyzéken fordul elő Gulakuta, Gulacuka, Gulagucha néven. (Beke: Az erd. egyházmegye. 165.; Orbán: Székelyföld. IV. 34., 1. jegyz.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1412-ben Gywlakwtha (Barabás: SZOKL. VIII. 45.) formában jelentkezik.
1332-ben már áll plébániatemploma, mivel papja, István a tizedjegyzék szerint 6 dénárt, 1334-ben Miklós pap 1 régi banálist, 1335-ben pedig 2 banálist fizet. (Beke: i.m. 165.; Orbán: i.m. 34.)
Stílusa után ítélve ma is álló temploma: „a csúcsíves építészet egy tisztes példánya lenne, ha azt az ízléstelen újítások egészen ki nem vetkőztették volna műalakjából”, állapítja meg Orbán Balázs. (i.m. IV. 34.) Kapuit, ablakait átalakították. Csak többszögű záródású szentélye és diadalíve emlékeztet eredeti stílusára. Eredeti boltozatát festett kazettás mennyezettel váltották fel. (Orbán: i.h.) A szentély feletti festett kazettás mennyezet 1625-ben készült, amint a címeres kazetta levéldíszein olvasható. Készítője Szövérdi Gáspár János. (Kelemen: Művészett. I. 43–45., részletes leírással).
A mennyezet nyugati része 1782-ből való. (Ref. Névkönyv. 1896. 22.)
A templom régi falfestmények nyomait is őrzi. „Ha az újabb mészréteget falában megbontjuk – a lakosok állítása szerint – görög szentek festett képeire akadunk.” (Benkő K.: Marosszék. 223.) „A falakon régi festmények nyomai tűnnek ki még újabb vakolás és meszelés után is.” (Ref. Névkönyv. 1896. 22.)
Régi kelyhéről az a vélemény, hogy a XV. században készült, mégpedig Kálmáncsehi Domokos prépost, későbbi váradi, majd erdélyi püspök megrendelésére 1474-ben (Ref. Névkönyv. 1895. 22, hivatkozva a Magyar Tudományos Akadémia 1870. évi ülésének megállapítására). A Kálmáncsehire való hivatkozás nyilvánvalóan téves, de a kehely valóban XV. századi remek ötvösmunka. Zöld és kék zománcalapon Mária és Jézus monogramja látható, közöttük kettős keresztecskék. Az 1643. évi leltározáskor még egy aranyozott ezüsttányér tartozott hozzá. (Kelemen: i.m. I, 181.; Orbán: i.m. IV. 34., 35. kép.)
A templom alatt lezárt kripta van.
A középkorban tiszta katolikus falu a hitújításkor templomával együtt református lesz és az is marad.
A helynevek régiségét bizonyítják: Bikás, Szele, Várhegy, Tormás, Csuklakály (Orbán: i.m. IV. 35.), Tehenes, Omlás, Felsőszőlő, Nagypatak, Szászok erdeje (Benkő K.: i.h.)
Marad kevés katolikus is, akiknek a XIX. században fakápolnájuk van a gr. Bethlen udvar végében. (Benkő K.: i.h.; Balogh J.: Magyar fatornyok. 167.)
Ezzel a kápolnával kapcsolatosan egy érdekes feljegyzés maradt fenn. 1780-ban Lázár János Szentdemeterről elrabolja, közvetlenül az esküvője után, a kápolnából kijövő menyasszonyt, Gr. Kornis lányát és Mária Teréziától kéri a lány házasságának érvénytelenítését, azzal az indokkal, hogy a házasságkötés után még nem élt együtt a férjével. Ígéri, hogy ő maga is katolikus lesz, alattvalóival együtt s templomot építtet és barátot tart Gyalakután. 3 évig volt is barát, sőt azt is megkísérelte, hogy „beüljön” a gyalakutai templomba, de a reformátusok vidéki hittársaik segítségével visszafoglalják a templomot. (Ref. Névkönyv. 1896. 28.).
Református templom
