91. KENDŐ
91. KENDŐ
1509-ben Kendew néven említik az okiratok (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Barabás: SZOKL. VIII. 231.), 1567-ben a regestrumban 9 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. IV. 75.)
Temploma nem volt, csak harangláb (Kelemen: Művészett. I. 180.). Mai templomát 1837-ben építik, de már előbb lehetett temploma, mert 1814-ben különválik Berekeresztúrtól, amelynek az 1602. évi adat szerint is filiája volt, amikor a berekeresztúri református anyaegyházközség szabályainak megszerkesztésében Kendő részéről Csont Péter, Csont Mihály és Kendei Márton vesznek részt. (Orbán: i.h.; Benkő K.: Marosszék. 198.) 1815-től református anyaegyház. (Juhász: Ref. egyházmegyék. 24.)
Lakói a reformációig tiszta katolikusok, utána reformátusok. Más egyháza nem volt és ma sincs. Kendőről a nevek és helynevek vallanak. 1575-ben a kerelőszentpáli csatában részt vesz Chont Lőrinc, Chont Mihály és Kendei Gergely. (Barabás: i.m. VIII. 305.) Helynevek 1575-ben: Kendő mezeje, Aljkendő, Kendőfő (Orbán: i.h.);1579-ben Szénégető (SZOKL. VI. 407.). Benkőnél: Csertető, Szarvatető, Cinegés, Magyarosbérc, Kiserős oldal, Nagy-hegy, Belső-hegy, Nagypatak, Istvánpatak, Parepatak (Benkő K.: Marosszék. 181–182.)
