2. ALSÓDETREHEM ÉS FELSŐDETREHEM
2. ALSÓDETREHEM ÉS FELSŐDETREHEM
1332-ben a pápai tizedjegyzékben Deruk, Tetruch néven fordul elő. (Beke: Az erd. egyházmegye. 185.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1406-ban Tethreh (G Suciu: i.m.), 1441-ben Magyar Tedreh (uo.), 1453-ban Detrh (uo.) formában szerepel.
1334-ben plébániatemploma van, papja, Miklós ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 30 dénárt fizet, 1333-ban 10 dénárt, 1334-ben 7 dénárt és 4 montan dénárt, majd ismét 1 garast, 1335-ben 12 dénárt. (Beke: i.m. 185–186.; Orbán: Székelyföld. V. 151., 1. jegyz.; Documente. XIV. C., III., 144, 160, 192.) A fenti, 1406. évi oklevélben Felsődetrehem Menzenth néven jelentkezik. (C. Suciu: i.m.; Orbán: i.m. V. 138.) 1458-ban, 1461-ben, 1505-ben pedig Menthzent, Mynthzent néven. (C. Suciu: i.m.)
Valószínűleg a két Detrehem egy egyházközséget alkotott, s plébániatemploma a Mindenszentek tiszteletére volt szentelve. (Orbán: i.m. V. 138, 151.)
Az 1441. évi előnévből (Magyar) az is nyilvánvaló, hogy a falu lakói katolikusok voltak. Ugyanez az előnév jelentkezik 1617-ben is.
A középkori templom utódaként Felsődetrehemben, kiemelkedő dombon, egy újabb kori református templom áll. Középkori katolikus lakói a reformáció idején az unitárius vallásra térnek át, mert János Zsigmond idején itt „virágzó unitárius egyházközség volt”. (Orbán: i.m. V. 151.) A Rákócziak idején fordulat áll be: mindkét Detrehem hívei újra reformátusok lesznek és azóta az egykori katolikus utódok reformátusok és a templom is református.
A XVIII. században katolikus templom is volt, vagy inkább kápolna, a patrónus Kemény Simon jóvoltából. 1768–1773 között tordai ferencesek jártak ide misézni. (György: A Ferencrendiek. 399.) Kemény Simon halálával a kápolna árván marad és a múlt században már csak romjai látszanak. (Orbán: i.h.)
Református templom
