27. KERCSED
27. KERCSED
1291-ben Kercheth néven jelentkezik a forrásokban (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1332-ben Kerchech (Beke: Az erd. egyházmegye. 183.; C. Suciu: i.m.), 1587-ben Kerczyed (C. Suciu: i.m.), 1694-ben Kecsed (SZOKL. IV. 339.) formában szerepel.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Mihály a pápai tizedjegyzék szerint 40 dénárt fizet, mégpedig kétszer, 1333-ban 64 dénárt, 1334-ben 20 dénárt és ismét 3 garast. (Beke: i.m. 183.; Orbán: Székelyföld. V. 120., jegyz.; Documente. XIV. C., III. 122, 142, 160, 182.)
A templom érdekessége, hogy kör alakú alapon épült.
1703-ban labancok gyújtják fel a faluval együtt. A pusztán maradt falakat csak alkalmi fedéllel tudják ellátni.
1783-ban megújítják, megtartva az eredeti kör alakját, mely az elpusztult egykori fejéregyházi templom mása lehetett. (Orbán: Székelyföld. V. 121.) Festett kazettás mennyezete van.
Tornyát 1726-ban építik és 1861-ben előcsarnokkal bővítik. (Ref. Névkönyv. 1867. 32.)
Középkori katolikus lakói átesnek a kor vallási változásain, reformátusok lesznek, majd az unitárius vallásnál állapodnak meg. 1589-ben unitáriusok, és a templom is unitárius. (Orbán: i.m. V. 121, 1. jegyz.)
A XVII. század első felében valószínűleg ismét a református egyház jut előtérbe, mert később csak református egyháza van. Református papjáról már 1682 előttről van adat. (Ref. Névkönyv. 1867. 32.)
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania II. 183.) és e század elején is református temploma és egyháza van. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
