32. MAGYARLÉTA
32. MAGYARLÉTA
1322-ben Leta néven jelentkezik a forrásokban. (Documente. XIV: C., II. 48.) 1334-ben is Leta (Documente. XIV. C., llI. 176.), 1450-ben Letha (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában írják. 1324-ben királyi vár, de az 1650-ben elpusztul.
1334-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Demeter a pápai tizedjegyzék szerint 30 dénárt fizet. (Beke: Székelyföld, 134.; Documente. XIV. C., III. 176.)
Egy 1450. évi oklevél szerint a templomot szent kereszt tiszteletére szentelték (ecclesia Sancte Crucis de Letha). (C. Suciu: i.m.)
Szécsi András püspök szerint XIV. századi Szűz Mária-klastrom is volt a faluban. (Beke: Az erd. egyházmegye. 134., jegyz.)
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 183.), s e század elején is csak református temploma és egyháza van. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
