33. MAGYARPETERD
33. MAGYARPETERD
1278-ban Hasadad néven írják az okiratok. (Documente. XIII. C., II. 406.) 1294-ben Pturd Hasadata (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1310-ben Peterdy, 1407-ben Peterd hungaricalis, 1480-ban Magyarpeterd, 1493-ban Alsópetherd (uo.) formában fordul elő.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 22 dénárt fizet, 1333-ban László pap 30 dénárt, majd 20 dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 184.; Orbán: Torda város. 425.; Documente. XIV. C., III. 143.)
Középkori katolikus lakosságára utal az oklevelekben ismételten jelentkező mellékneve: hungaricalis 1407-ben, 1415-ben és 1417-ben, Magyar 1480-ban és 1483-ban.
A reformáció során a katolikus lakosság az unitárius vallásnál állapodik meg, s már 1570-től erős unitárius egyházközség, természetesen a középkori templom birtokában.
1600-tól puszta, de újra benépesül.
Az unitáriusok egyházközsége még 1726-ban is fennállott. (Orbán: i.h.) A XVIII. század végére a templom annyira tönkremegy, hogy a XIX. század közepén már „nyomait is alig lehetett feltalálni”. Az egykori kastély közelében állott, amely Lugósy Ferencnek, az
I. Apafi Mihály ítélőbírójának tulajdona volt. Az 1850-es években szedik szét és építik be köveit gazdasági épületekbe. (Orbán: i.m. 426., 7. jegyz.)
