36. MAROSCSÚCS
36. MAROSCSÚCS
1334-ben Chuch néven jelentkezik az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1631-ben Csúcs (uo.) formában fordul elő.
1334-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 20 dénárt fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 181.; Documente. XIV. C., III. 178.) Ez a XIV. századi vagy előbbi templom még a reformáció előtt elpusztul.
A XV. században új templom épül a Tomori család kastélyának udvarán. A család ugyanis 1514-ben az elveszett oklevelek helyett új adománylevelet szerez Ulászlótól régebbi csúcsi birtokára, tehát a kastély régebbi és a hozzátartozó templom is.
A kastély és a második templom emlékét csak a Tomoriak kertjének neve és a faluban a házakba beépített vagy a kapukban ülőpadnak használt faragott kövek, valamint a templom alapfalainak felismerhető nyomai őrzik, amelyeket Orbán Balázs még látott. A templom 1635-ben még állott, amint azt egy onnan kikerült sírkőtöredék jelzi: BARASI KOME. HAE. 1635. Pusztulásának ideje erre az időre esik, ugyanis 1762-ben már a harmadik templom építéséről van adat, amikor br. Korda György templomhelyet adományoz a falunak. Ekkor építik a második rommá vált templom helyett a harmadik templomot. (Orbán: Székelyföld. V. 68.; Ref. Névkönyv. 1868. 17.)
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején az unitárius vallásra tér át és a második templom az unitáriusoké lesz. Akkor az unitáriusoknak „virágzó egyházközségük volt”. (Orbán: i.h.) A harmadik templom építésének érdekessége, hogy azt már nem az unitáriusak építik, hanem a reformátusok. Ennek talán az a magyarázata, hogy a Tomori család elveszíti csúcsi birtokát, és új, református birtokosok kerülnek a helységbe. Így a XVII. század közepétől a reformátusok kerülnek többségbe, s ez lehet az oka annak, hogy az unitáriusok megfogyatkozásával a második templom romlásnak indul.
E század elején református anyaegyház. (Helységnévtár. 1913.)
