39. MAROSÚJVÁR

Teljes szövegű keresés

39. MAROSÚJVÁR
1202-ben jelentkezik a forrásokban villa Vywar néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1296-ban Uywar, 1576-ban Arx Nova, 1600-ban Marusch Uyvar, 1620-ban castzvm et oppidum Maros-Ujvár (uo.) formában fordul elő.
Templomáról 1296-ból van oklevél, amely szerint Péter püspök megszerzi cserében Újvárt a Maros mellett. Az oklevél arról is értesít, hogy a templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel, és Újvárnak Kunced volt az előneve.
Az eredetileg román kori templom építésének idejét egyesek a tatárjárás előtti évtizedekre teszik, sőt sokkal előbbre. Ti. a csere kapcsán arról van említés, hogy Péter püspök István királytól nyerte a jogot Újvárhoz, s ennek alapján bizonyosra veszik, hogy a templom is sokkal korábbi, XI. századi. (Orbán: Székelyföld. V. 168.; Kovács: Magyar ref. templomok. 209, 218, 228.; Szőnyi: Régi magyar templomok. 225.)
Hajója és tornya a legújabb időkig ebből a korból maradt fenn. A tornyon oszloppal elválasztott román kori ikerablakok voltak.
A gótika idején a templomot átalakították: gótikus szentélyt kapott, csúcsíves és kőrácsos ablakokkal, a hatszög két oldalán záródó apszissal. Ezt az újítást a XV. századra teszik. (Kovács: i.m. 218; Szőnyi: i.h.; Orbán: i.m. V. 109.)
A későbbi építkezéseket, átalakításokat a Báthori Zsigmond által kivégeztetett Gálfi Jánosnak tulajdonítják. Ebből az időből való a sekrestye ajtójának reneszánsz díszítéses kőkerete. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 267, 99.)
A kicsiny, de szép műemléktemplom századunk második negyedében a teljes romosodás útjára jut. Tornyának ikerablakai csak a nyugati részen maradnak meg. A sekrestye ajtókerete eltűnik, tető nélkül marad, s a templom belsejét bozót veri fel. A 20-as években a torony még épen állott. (Korunk. 1972/2. 350.)
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció térhódításával előbb reformátusok, majd unitáriusokká lesznek, a fent említett Gálfi János idején és támogatásával. (Orbán: i.m. 109., 1. jegyz.) A „virágzó” unitárius egyház 1593-ban megszűnik s a hívek ismét reformátusok. Sokáig Miklóslaka filiája. Az 1848. évi események nem kímélték ezt a templomot, sőt a templom alatti altemplom (kripta) síremlékeit sem. (Orbán: i.m. V. 109.)
1848 után a miklóslaki református pap ide költözik. A használhatatlanná vált templom helyett 1851-ben imaházat építenek, majd 1858-ban anyaegyházzá szervezik s Miklóslaka lesz a filiája. Új templom építését tervezik, de erre csak 1865-ban kerül sor. (Ref. Névkönyv. 1868. 15; B. Nagy M.: Stílusok. 86, 157.)
A reformáció után a katolikusok számára 1767-től van kápolna, melynek helyébe 1820-ban templomot építenek. Előbb Felvinc filiája, majd 1899-től önálló plébánia. (Schematismus. 1882. 168.; Orbán: i.m. V. 113.)

Református templom

Református templom

Katolikus templom

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem