60. SZIND
60. SZIND
1288-ban Scinth néven jelentkezik az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) Orbán szerint már 1176-ban említik egy határjárási oklevélben. (Orbán: Torda város. 397.) 1332-ben Scend, 1374-ben Zynd, 1445-ben Zinth, 1503-ban Zynd (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Miklós a pápai tizedjegyzék szerint 25 dénárt fizet, 1333-ban 16 dénárt, 1334-ben János pap 20 dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 185.; Orbán: i.m. 398., 1. jegyz.; Documente. XIV. C., III. 143, 160, 152, 209.)
1466-ban Mihály a plébánosa. (Beke: i.m. 185., jegyz.) Temploma XIII. századbeli, román stílusú. Félköríves diadalíve megmaradt az átalakítások és újítások után is, akárcsak a díszes ablakrózsa a félköríves apszison és egy köríves ablak.
Hajóját újjáépítették, de a régiből átmentették félköríves kapuzatát. (Orbán: i.m. 398.)
A hagyomány egy régebbi templomról is tud, amely a falutól délkeletre fekvő dombtetőn állott, ahol most a temető van, és ahol a „Templom piaca” helynév s épületnyomok őrzik emlékét. Itt állott volna Szind és még két elpusztult falu, Párdé és Kovácsteluk közös temploma, melyet ostrom pusztított el az odamenekült lakosokkal együtt. A megmenekültek építik fel Szinden a második templomot. (Orbán: i.m. 398–399.)
A faluban még egy XV. századbeli gótikus templom van a keleti szertartásúak kezén. Erről Orbán úgy véli, hogy vagy udvari templom volt, a plébánia-templom mellett, vagy két egyházközség volt Szinden.
Ez a templom csúcsíves ablakaival, átszelt lóhere-ívvel záródó főkapuzatával, a hatszög két oldalával záródó szentélyével kétségtelenül a gótikus kor alkotása. (Orbán: i.m. 399.)
Középkori lakossága a reformáció idején bekövetkezett változások nyomán az unitárius vallásnál állapodik meg és az unitáriusoké lesz a román kori templom is.
A XVIII. században is unitárius egyháza van (Benkő J.: Transsilvania. II. 227.), s e század elején is unitárius temploma és egyháza. (Helységnévtár. 1913.)
Unitárius templom
