7. ARANYOSGEREND
7. ARANYOSGEREND
1268-ban jelentkezik oklevelekben terrea Gerende néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1289-ben Gerend (uo.) formában fordul elő. 1391-ben Alsó- és Felső-Gerend a neve (uo.).
A templomról az első adatot magában a templomban találjuk. Kőbe vésve örökítették meg a sekrestye építési idejét: „Istam cameram edificavit Stephanus Sacerdos Anno Di MCCXC.” (Orbán: Székelyföld. V. 130., ahol, rajza is közölve.)
A templom mindenképpen régebbi, mert a felirat csak a sekrestye építésének évét örökíti meg. A templom déli falán levő keresztdomborműves felirat arról tudósít, hagy a templomot Szent Erzsébet tiszteletére építették. Szent Erzsébetet 1235. május 26-án avatta szentté IX. Gergely pápa. Nyilvánvaló, hogy ebben az időben épülhetett a templom is.
A pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben papja, János 64. pensa dénárt fizet és ismét 60 dénárt, 1333-ban 8 garast, 1334-ben 30 dénárt és 8 montan dénárt, ismét l0 garast és 60 dénárt, 1335-ben 2 pensa dénárt és 40 montan dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 182.; Orbán: i.m. V. 130., I. jegyz.)
Arról, hogy a templom 1290-nél régebbi, tanúskodnak a részben megmaradt román kori stílusjegyei: a hajó, a torony alja, a szentély oldalfalai, a köríves főkapu, a kettős köríves záródású papi szék, az ablakrózsa. (Kovács: Magyar ref. templomok. 159.)
Orbán Balázs (V.131.) a főkaput gótikus korúnak tartja. A gótikus kor alkotása – későbbi átalakítás folytán – a torony (XV. századi), részben a szentély, a diadalív, a csúcsíves oldalajtó, a szentély keresztboltozata, melynek bordái kehely alakú gyámkövekre futnak. (Kovács: i.m. 208.) A gyámkövek viszont régebbiek, mint a levékonyítva rájuk épített bordák. (Ref. Névkönyv. 1867. 36.; Kelemen: Művészettört. I. 244., 96. jegyz.)
A szentélyen megmaradt a csúcsíves ablak, de a hajó ablakait kiszélesítették. (Orbán: i.m. V. 132.)
A román és gótikus stílus keveredését állapítja meg Kővári is: szentélye négyszögben záródik, boltozatos, egyenes hajója sík mennyezetű. A román szerkezet s a gótikus csúcsíves ablakok is erre engednek következtetni. (Kővári: Erdély ritkaságai. 272.) Feltételezi, hogy a templomhoz kolostor is tartozott (Veres barátok?). Tény, hogy a templom közelében cellaszerű építkezés alapjait találtak meg. (Orbán: i.h.)
A Kemény, Bethlen és Kun családok sírkövei vannak a templomban.
Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, majd unitáriusok, a templommal együtt. Bethlen Gábor nem engedélyez unitárius papot, így a templom 7 évig zárva áll. Azóta a reformátusoké.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 183.) és századunk elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
A református templom csúcsíves ablaka
