11. CEGE
11. CEGE
Mint birtok, már 1176-ban szerepel: a Was grófok ősei kapják III. Bélától. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. II. 483.)
1291-ben Chegue, 1315-ben Cege, 1321-ben Chegue, 1326-ban Cheged néven szerepel az okiratokban. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 63.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Pál a pápai tizedjegyzék szerint 18 dénárt fizet, 1333-ban 11 kolozsvári banálist, 1334-ben 1 garast és 8 montan dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 110.; Documente. XIV. C., III. 136, 193.) 1464-ben Balázs a plébános. (Kádár: i.m. II. 490.)
Az 1503. jún. 9-i Kolozsmonostori Konvent oklevele a cegei Szent Mihály arkangyalról elnevezett templom cintermét említi. (Lásd a Kolozsmonostori Konvent protokollumában: D.L. 36 405, pp. 256–259. nr. 1.)
1503-ban kőből épült Szent Mihály tiszteletére szentelt templomáról van adat. (Kádár: i.m. II. 490.)
1529-ben a cegei plébános kivizsgálásra kap küldetést. (Beke: i.m. 100., 12. jegyz., az Erd. Múzeumra hivatkozva.)
1643-ban a templom mellett iskola működik. 1754-ben csonka a templom.
1828-ban omlófélben van és a következő évben össze is omlik.
A régi templom anyagának felhasználásával 1857-ben, a régi alapokon, új templomot építenek. (Kádár: i.m. II. 490–491.; Ref. Névkönyv. 1885.; Beke: i.m. 110.) Az új templom építésénél megtartják a régi román kori szerkezetet. (Szabó T.A.: Szolnok-Doboka m. 194.)
Középkori katolikus lakói a reformáció idején, a templommal együtt, a református egyházban állandósulnak.
Az 1658–1663. évi pusztítások után a református egyházközségnek nincs állandó papja.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.), 1830-tól leányegyház, 1862-ben újra anyaegyház, de a század végére már ismét mint leányegyház létezik. (Kádár: i.m. II. 492–493.)
A reformáció után a katolikus egyház nem éled fel újra. Csak az 1830-as években volt itt rövid ideig házi kápolna.
Lakóiról a helynevek vallanak: 1326-ból Mikolatelkefő, Hollókerek,
Szarvastó, Tyúkszó berke, Tarliget, Mohar, Kis Mohar, Göckapusa-völgy, Körös erdő, Gyepűs, Ómoztető; 1643-ból Végláb, Alsó tábla, Felső tábla, Pap ropója; 1754-ből Vígláb, Sárigó, Millóhídja (az egykori falu helye); 1811-ből Újot, Országútja, Észak, Verőfény, Szénafű, Csere alatt, Kis mellő. (Kádár: i.m. II. 495.)
Református templom
