16. ESZTÉNY
16. ESZTÉNY
1305-ben Istyán néven jelentkezik a forrásokban. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 68.) 1306-ban Iztyen, alias Kuharke (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Györffy: i.h.), 1352-ben Isztén, Esztevény, 1371-ben Eztyén, 1578-ban Esztyén (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
Templomáról az első okleveles említés 1525-ből való, amikor a Szent Domokos tiszteletére szentelt templomnak Esztényi Bertalan által hagyományozott mikolai birtokrész eladásáról van szó. (Szabó T.A.: Szolnok-Doboka m. 212.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. III. 427.)
Kevés templom kapta a középkorban a Szent Domokos nevet, s így minden bizonnyal Domokos szentté avatásának korához kapcsolódik, ami valószínűvé teszi, hogy az esztényi templom nem sokkal 1234 után épülhetett. Ti. ez Szent Domokos szentté avatásának éve. Ezt megerősíti az, hogy a templom román kori.
A XV. században újjáépítik gótikus stílusban. Eredeti szentélyét ekkor gótikus szentély váltja fel, és formája után ítélve az apanagyfalusi templommal egykorú. „Csúcsíves déli kapuja orommezejét érdekes szarkalábakra emlékeztető minták töltik ki.” (Szabó T.A.: i.m. 203.)
Az 1600-as években szintén építkezésekről van adat. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 648.)
A romladozásnak indult templomot 1796-ban újítják. (Kádár: i.m. III. 428.) Legutóbb 1928-ban.
A középkorban tiszta katolikus falu.
Az akkori katolikus életnek érdekes adata 1344-ból, amikor „Esthyenyből való nemesek: János és Imre, néhai Leonárd fiai kegyes buzgóságtól és üdvösségük reményétől indíttatva és elhunyt szüleik lelkének enyhülésére” esztényi birtokuk felét András erdélyi püspöknek és a Szent Mihály-templomnak adományozzák. (Documente. XIV. C., IV 179, 618.; Beke: Az erd. egyházmegye. 50.)
A XVI. században református egyház alakul, s a reformátusoké lesz a középkori templom is. A XVII. században a hívek annyira megapadnak, hogy Magyarszarvaskendnek lesz a filiája. 1734-től újra anyaegyház, mivel a szarvaskendi református hívek többsége katolikus lesz, a templommal együtt. (Kádár: i.m. III. 427–428.; Ref. Névkönyv. 1883. 11.) Érdemes idézni egyik harangjának feliratát, amely arról tanúskodik, hogy a régebbi déli harangozás a református korban sokáig megmaradt: „Hajnalban ébresztek, ebédre hívok, jelzek vészt, örömet s neved örökre hirdetem Helen.” (Kádár: i.m. III. 428.)
A helynevek lakóiról vallanak: 1371-ből Györbükk, Eresztvény; 1500-ban Györbükk; 1598-ból Nádatóhely; 1898-ból Rózsakút, Gyertyános, Beke András, Verőfény, Észak, Büdöskút, Lepényes. (Kádár: i.m. III. 437.)
Református templom
