38. MELEGFÖLDVÁR
38. MELEGFÖLDVÁR
1327-ben Feulduar néven jelentkezik a forrásokban, de már 1316. előtt birtokként szerepel. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 69.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1359-ben Feldvár, 1463-ban Holyagalja, 1667-ben Melegh-Földvár (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő. Az unitáriusoknak már a XVI. században tekintélyes egyházuk van, ami bizonyossá teszi, hogy a reformáció előtt katolikus egyház és templom volt Melegföldváron.
Templomáról 1622-ből van említés: „a templom számára méhet tartanak”. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. V. 159.) Az 1643. évi összeírás megerősíti: itt a reformáció előtt kőtemplom áll. A templom felirata az 1600-as építésről emlékezik, ami újítását örökítheti meg. Az 1654. évi leltározás szintén megemlékezik a templomról, mely cinteremmel a falu „derekán” áll. 1807-ben a templomot és a régóta romladozó tornyot javítják. 1830-ban újra a romladozó templomról írnak. A templom javításához és a torony újjáépítéséhez 1831-ben fognak hozzá. Ezt azonban csak későn tudják befejezni, mert még 1840-ben is gyűjtögetnek.
A reformáció után hamarosan erős unitárius egyház alakul, amely a templomot is megszerzi. Azonban nem sokáig, mert 1622 után a reformátusok veszik birtokukba.
Az unitáriusnak maradt néhány birtokos azonban unitárius papot tart. (Kádár: i.m. V. 375.)
1687-ben a református esperes arra akarja rávenni püspökét, hogy ne engedjen Földvárra unitárius papot. Az unitárius Zsuki család kihaltával ez meg is valósul és a megfogyatkozott unitáriusok beolvadnak a református egyházba.
A helynevek egykori lakóiról vallanak: 1580-ból Kásáshegy; 1591-ből Verőfélj, Szilföld, Nádastó fara; 1622-ből Tekenős, Farkút, Hosszú, Pap erdeje; 1643-ból Szoroskút, A vár mellett, Sovány domb, Hájogos, Buján István kertje, Felső ösvény, Büdöstó, Alsó óvár; 1653-ból Magyaros torok, Alsó mogyorós északos, Felső Szerenie vár, Kis Eszék. (Kádár: i.m. V. 161–162.)
Református templom
A református templom bejárata
