4. ÁROKALJA
4. ÁROKALJA
Későgót szentségfülkéjének korát 1524. dátum jelzi.
1235-ben jelentkezik először az oklevelekben Arukalia formában. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 59.) 1300 körül Kelemenes néven említik. (uo.) 1355-ben Arukalia néven jelentkezik. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. II. 62.) 1388-ban Árokalya, 1456-ban Árakaly, 1495-ben Árok Allya (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
Kádár írja Hodorra hivatkozva, hogy még a tatárjárás előtt itt Szent Tamás tiszteletére szentelt templom állott. A kun és besenyő betörések után a lakosság kipusztul. Helyükbe szászok települnek, akiknek nyelvében a Tatters-Kirche nevű domb a tatárjáráskor elpusztult régi templom emlékét őrzi. (Kádár: i.m.
II. 67.)
A Szent Tamás-templom helyén új templom épül, amelyet (félköríves) stílusjegyei alapján legkésőbb a XIII. század második felében épült román kori alkotásnak tekintenek.
Szász telepítéskori alapítását a Radnai szász családnak tulajdonítják, amely család 1279-től szerez itt birtokot az egykori királyi területen. (Szabó T.A.: Szolnok-Doboka m. 58.)
A gótikus korban az új stílus szellemében újítják. Ennek korát az 1524-es évszámmal jelölt fali szentségfülke jelzi. (Kádár: i.m. II. 65.; Szabó T.A.: i.m. 204, 212.)
Az 1622-es templomleltárból egy ezüst kehely ismeretes, és említés történik a pap és iskolamester fizetéséről is. (Kádár: i.m. II. 64.).
1803-ban leég az egész falu, a templom is. 1806–1808-ban állítják helyre, tornyot is építve hozzá Bethlen János költségén. (Kádár: i.m. II. 65.; Ref. Névkönyv. 1890, 41.; Kovács: Magyar ref. templomok. I. 161.)
1863-ban a templomot tűzvész pusztítja. Ekkor beolvadnak harangjai is, melyeknek egyike 1487-ből származott. Erre utal a beolvadt harangokból öntetett új harang felirata:„Mit meiner 388 jahrigen kleinern Gefarrin, weche den Brand von Ihare 1803 hier glücklich bestanden habe ich in Freud u Leid ev. luth. Hemeinde A.B. Kallesdorf 51 Jahre lang gedient. Nach dem grossen Feuer von 1863, beginne ich durch jenes zerstört abenmals zur Ehre Gottes meinen Dienst... 1865.“ (Kádár: i.m. II. 65.)
A középkori tiszta katolikus lakosság a reformáció idején lutheránus lesz, templomával együtt. 1603-ban elpusztul, de megmaradt vagy visszaköltözött lakossága továbbra is fenntartja a templomot.
Az evangélikus egyház és templom e század elején is fennáll. (Helységnévtár. 1913.) Az 1990-es évekre egyetlen lutheránus marad és a templomot a görögkeletiek vásárolják meg. A hívek egy kisebb része református, és az egyházközség csak filia.
A nyugati kereszténységhez tartozó lakóiról vallanak a helynevek is: 1621-ből Unter der Burg, Buccoen alatt, Hannes ham, Obersten Brucken, Schlossene ham, Veingarten, Fie Trenk, Hohen Rech, Alten Pfarrhof; 1769-ből Felső-Láb, Kis Kút, Lis-Láb, Kenderföldek, Nagy Rét; 1777-ból Bezárt sziget, Hajtás, Gerngyinele Săilor; 1837-ból Tatters Kirche, Tatártemplom, Tatárvár, Cegői tető. (Kádár: i.m. II. 67.)
Lutheránus templom
