62. VÍZSZILVÁS
62. VÍZSZILVÁS
1245: possessio Schiluas (Györffy II. 91.)
1321-ben Zazsciluas néven jelentkezik az oklevelekben. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 91.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1347-ben Zylvas, 1441-ben Wasas-Zywas, 1552-ben Szenthiván-Zylvas, 1577-ben Biz-Szylvas, 1616-ban Viz-Szilvás formában fordul elő. (C. Suciu: i.m.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Simon a pápai tizedjegyzék szerint 20 dénárt fizet. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 136.; Beke szerint nem biztos, melyik Szilvásra vonatkozik: Víz- vagy Kecsedszilvásra. Későbbi vélemény Vízszilvás javára döntött.)
1321-ben jelentkező Szász előneve bizonyíték arra, hogy szász telepesei is voltak, tehát biztosan katolikusok.
1644-ben kőtemplomát említik. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. népokt. tört. 549.)
1807-ben a romladozó templom újjáépítésére gyűjtést rendeznek. 1809-ben javítanak is valamit, de úgy látszik, ez nem volt teljes, mert 1842-ben újra romos állapotban van. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. VII. 128.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején az unitárius vallásnál állapodik meg, és a templom is az unitáriusoké lesz. A XVI. században is unitárius anyaegyház van.
1643–1644-ben már református anyaegyház is létesül. A XVII. században azonban már csak leányegyház, 1799-től pedig levitaság. (Kádár: i.m. VII. 128.; Kádár: Szolnok-Doboka népokt. tört. 549.)
E század elején még áll a templom, amelybe 1873-tól szamosújvári lelkipásztor szolgál be, majd 1887-től körlelkészséghez tartozik. (Ref. Névkönyv. 1889. 8.)
A helynevek egykori lakóiról vallanak: 1326-ból Zénáshegy, Mikolatelekfő, Hollókerék, Szarvastő, Tyúkzoukereke, Tirligethy, Mohar, Ambuszthu; 1622-ből Szilváskerekfő, Szurdukfő, Szilvaberek, Kalács fő. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. VII. 128.; Documente. XIV. C., III. 523.)
Református templom
