63. ÚJŐS
63. ÚJŐS
1288-ban az oklevelek Ws-nek írják. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. V. 369.) 1294-ben Ews, Eos, 1333-ban Us, 1578-ban Eöshely, 1721-ben Szász-Ujös formában jelentkezik. (Documente. XIV. C., III. 141, 164, 177, 212.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Miklós a pápai tizedjegyzék szerint 2 garast fizet, 1333-ban szintén 2 garast, 1334-ben 2 garast, 1335-ben pedig 4 garast. (Documente. i.h.)
Temploma korábbi időkből származik, mert későbbi oklevélben szereplő Szász előneve is emlékeztet arra, hogy eredetileg szász telepítés volt.
A reformáció előtti középkori templom az 1601– 1603-as népirtás után pusztulásnak indul, szász lakói már nem tudják fenntartani a templomot. Lebontják, és 1784-től új helyen építik mai templomukat, mely 1794-re készül el. (Ref. Névkönyv. 1890. 32.) A régi az egykori tó fölött állott.
A reformáció idején a templom hívei lutheránusok lesznek, majd 1620 után reformátusok.
A XVIII. században és e század elején is református anyaegyház. 1622-ben egy kelyhüket eladják.
Régi lakóiról a helynevek is tanúskodnak: 1343-ból Miskepataka, Pahorerdő, Pajorerdőbérc, Pajor-bérckút, Németkút pataka, Szászföld, Kisaj, Hidegkút pataka, Or, Szénáskút pataka, Él, Malombérc; 1462-ből Malomhegy, Stracfölde, Rozva-pataka; 1478-ból Németerdő, 1640-ből Pajzsdomb. (Kádár: i.m. V. 380.)
Református templom
Református templom
