42. VAJDAHUNYAD
42. VAJDAHUNYAD
1265-ben Hungnod, 1278-ban Huniad néven jelentkezik, mint a főesperesség, illetve megye neve. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 294.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1300-ban Hunyad, 1329-ben Hunad, 1356-ban Hunyad, 1409-ben Hunyadvár, 1482-ben castrum Hwnyad formában említik. (Györffy: i.h.; C. Suciu: i.m.)
1307-ből ismeretes Hunyad főesperese: Ilyés kanonok. Noha tudjuk, hogy ekkor a főesperes többnyire a püspöki székhelyen lakott, de a Hunyadról elnevezett főesperesség és megye bizonyság arra, hogy Hunyadon templom és plébánia volt. (Documente. XIV. C., I. 59.)
1332-ből plébánosa, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 96 dénárt fizet, majd 70 dénárt, 1333-ban 3 pensa dénárt, majd 27 dénárt és 1 veröczei garast.
Péter pap XIV. századi templomáról további adatunk nincs. Valószínű, hogy az első török betörések során elpusztult. Ugyanis a következő század elején már más szerzetesi templom építéséről vannak oklevelek. Hunyadi János az Ágoston-rendi szerzeteseknek építtet templomot. A nagyméretű templom és kolostor építkezései 1442-ben kezdődnek. A munkálatok lassan haladnak, mert még 1456-ban, Hunyadi János halálakor is fedetlen a rendház, amint az Mátyás király okleveléből kitűnik. Az oklevél arra szólítja fel Brassó városát, hogy „szorítsa elégtételre” Ulricus brassói mestert, aki 100 arany forintot vett fel Hunyadi Jánostól az Ágoston-rendi remeték kolostorának fedelére, de azt nem készítette el. (Balogh J.: Művészet Mátyás kir. udvarában. 196.) Az építkezést Hunyadi özvegye, Szilágyi Erzsébet és Mátyás király folytatják és fejezik be.
Még az építkezés folyamán Mátyás király II. Pál pápától engedélyt kér arra, hogy az építkezést folytathassák és átadhassa a kolostort a ferenceseknek.
(Balogh J.: i.m. 196.; György: A Ferencrendiek. 356.) Ebből az oklevélből úgy tűnik, hogy a templomot Szűz Mária tiszteletére szentelték, de valószínű, hogy ez a kolostorra vonatkozik, mert később Szent Péter-templomot említenek. (Beke: Az erd. egyházmegye. 123.)
A hunyadi várkastély a Szent Péter-hegy lábánál épült. A hegy nevében őrzi a középkori első templom emlékét, amely hegyen még a múlt században is templomromok nyomai voltak. Ehhez kapcsolódik egy másik helynév: Popii rošii (Veres papok), amely középkori veres barátokkal hozható kapcsolatba. (Velescu: Castelul de la Hunedoara. 8–9.)
1533-ban a templom és kolostor leég, a ferencesek a plébános beleegyezésével Rákosdon építenek templomot és plébániát. Úgy látszik, hogy a hunyadit már egészen nem is tudják megújítani, mert 1552-ben, amikor a ferencesek elmenekülnek, a templom romként marad hátra s csak a torony és a sekrestye éli át a pusztító időket.
Amikor 1710-ben újra visszatérhetnek, befedik a tornyot meg a sekrestyét és 1717-ig felépítik a romos templomot is, de az eredetinél kisebb méretben.
1812-ben megint újjáépítik, de a század második felére ismét olyan romladozó állapotba kerül, hogy 1881-ben teljes újításra szorul. 1883-ban villámcsapás okozta károk miatt újra javítják. 1910-ben a vasbánya és kohó terjeszkedése következtében lebontják. Ekkor tárták fel eredeti szentélyének alapjait. (Balogh J.: i.m. 197–198.)
Helyette új modern templom épül és zárda.
Vajdahunyad vára
Ferences zárdatemplom
Veres barátok templomának romja
