46. TORDOS
46. TORDOS
1332-ben Torda, Tordae néven jelentkezik az okiratokban. (Beke: Az erd. egyházmegye. 96.; Documente. XIV. C., III. 128.) 1488-ban Thordaz, 1486-ban Thardas, 1577-ben Tordás a neve. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, Konrád a pápai tizedjegyzék szerint 3 lotó ezüstöt fizet. Ugyanezen évben Miklós pap is fizet fél fertót ezüstben, 1333-ban 60 dénárt, 1334-ben 6 garast, majd ismét 30 dénárt, 1335-ben pedig 36 dénárt. (Documente. XIV. C., III. 128, 139, 161, 179, 188, 213.; C. Suciu: i.m.; Beke: i.h.; Budai: A hunyadi főesperesség. 29.)
Régi szász templomról van hagyomány. Adatai szerint félköríves szentélyzáródása volt, félköríves ablakokkal (Fabini).
1539-ben, 1577-ben lakói magyarok, de népviseletük szász elődöket tételez fel és az is, hogy a szászvárosi dékánsághoz tartoztak.
A reformáció idején katolikus lakói reformátusok lesznek, a templommal együtt, és azok is maradnak. A XVIII. században és e század elején is református anyaegyház.
Református templom
