22. GYÖRGYFALVA
22. GYÖRGYFALVA
1333-ban villa Georgii, 1348-ban Gyurgfalva, 1350-ben Gyurfalva, 1392-ben Georgfalva, 1587-ben Gyeorgyfalva, 1586-ban Györgyfalva néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, Criccius (Briccius) a pápai tizedjegyzék szerint 36 dénárt fizet, 1334-ben 1 garast és 11 dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 132.; Documente. XIV.C., III. 190.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 349.)
Lehetséges, hogy a falu nevét Szent György tiszteletére szentelt templomától kapta. A templom ugyan Szent György nevét viseli, de erről a középkori oklevelekben nincs adat, csak egyszerűen Györgyfalva szerepel (villa Georgii), s így nincs kizárva, hogy a György család a névadó.
A templom tornyának déli falán levő 1530-as (1570-es?) dátumot megörökítő gót betűs felirat vagy a XIV. századi templom újításának vagy az új templom építésének az idejét örökíti meg. (Schematismus. 1882. 118.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt.
A XVIII. században a katolikusok újra lélegzethez jutnak és visszakövetelik a régi templomot. Haller Gáborné Károlyi Klára el is éri, hogy visszaítéljék a templomot, amely 1748-tól a katolikusok birtokába kerül. (Schematismus. 1882. 118.; Kovács: Magyar ref. templomok. I. 165., 171, 259.)
A református egyház új templomot építtet és a XVIII. században és e század elején továbbra is anyaegyház marad. (Benkő J.: Transsilvania. II: 183.; Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
Református templom
