33. KIDE
33. KIDE
1332-ben Kyda néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Györffy: Az Árpád-kori. II. 76.) 1347-ben Kide, Kydeu formában fordul elő. (C. Suciu: i.m.) Egy 1333-as oklevél szerint már 1292-ben gazdát cserél. (Györffy: i.h.)
Középkori temploma a XIII. században épült és csaknem teljesen megőrizte eredeti formáját. Szent István volt a patrónusa. Szentélye egyenes záródású. Ablakai, ajtókeretei átmeneti stílust képviselnek. Mennyezete nem a régi, később készült, festett kazettás. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 671.; Kelemen: Művészett. I. 90.; Ref. Névkönyv. 1883. 16.)
A templom egyik értéke a Sipos Dávid által faragott szószék. (Balogh J.: Művészet Mátyás kir. udvarában. 117.)
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején előbb lutheránus, majd református lesz, a templommal együtt, később pedig unitárius. Bethlen Gábor idején lakói visszatérnek a református vallásra, s a templomot is visszakapják, de kis számban maradnak unitáriusok is. Az unitáriusok részére külön templomot építenek. (Kovács: i.m. II. 671.; Ref. Névkönyv. 1883. 16.)
Kidének a XVIII. században és e század elején is református és unitárius anyaegyháza van. (Benkő J.: Transsilvania. II. 185, 227.; Helységnévtár. 1913.) Új unitárius temploma 1804-ből való.
A XVIII. század közepén többen katolikusok lesznek, akik 1767-ben templomépítéshez fognak. Szilágyi Sámuel lelkipásztor ezt megkísérli, megakadályozni, ami pereskedéshez vezet. A katolikusok a templomépítést félbeszakítják, annak a reményében, hogy megkapják a régi – egykor katolikus – templomot. Mivel ez nem valósul meg, az építkezést folytatják. (Schematismus. 1882.122.) Ilyenformán a XVIII. század második felétől, és e század elején is, Kidén katolikus anyaegyház is van. (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.; Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
Református templom
Unitárius templom
