34. KISBÁCS
34. KISBÁCS
1263-ban Baach, 1297-ben Bach, 1420-ban Baacz, 1652-ben Nats néven fordul elő a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1417-ből Szent Ágnes tiszteletére szentelt kőből épült templomáról van oklevél: „Eccl. lapidea ad hon. b. Agnetis est fundata”. (Beke: Az erd. egyházmegye. 140., jegyz.) Plébánosa ekkor Gyalui Imre.
Templom már az előző században áll, mert 1348-ból János káplánját a kolozsmonostori apát küldetéssel bízza meg. (Beke: i.m. 140., jegyz., a Teleki Codex. I. 89. után.)
1336-ban a kolozsmonostori apátság birtoka, ahol az apátság templomot s plébániát tart fenn. (Documente. XIV. C., III. 385.) 1459-ben Mátyás királytól malomjogot nyer. (Schematismus. 1882. 108.) Középkori védőszentje Szent Ágoston volt.
A templom ma is áll, barokkos átalakításokkal, stílusjegyei alapján legkésőbb a XV. században épült. (Kelemen: Művészett. I. 211.)
A középkori tiszta katolikus falu a reformációs évtizedek kezdetén is megmarad katolikusnak. Ez teszi lehetővé, hogy Báthori István a plébánia vezetését még 1581-ben is a jezsuitákra bízhatja.
A jezsuiták kiűzése után – pap hiányában – református kézre kerül a templom. A hívek azonban többségükben továbbra is kitartanak. Ennek köszönhető, hogy 1615 után Bethlen Gábor visszaadja a katolikusoknak a templomot. (Az erd. kat. múltja és jelene. 66.) Közben a katolikusok kezéből a templom újból a reformátusok kezére jut, a plébánia végleges visszaállítására pedig 1776-ban kerül sor; de 1710-től van anyakönyve.
A XVIII. századtól és e század elején is katolikus anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.; Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
