54. MAGYARKISKAPUS
54. MAGYARKISKAPUS
1219-ben Felkopusi villa, 1335-ben Kapus, 1439-ben Kyskapus, 1483-ban Magyar Kiskapws, 1587-ben Kiskapus néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1335-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Domokos a pápai tizedjegyzék szerint 7 garast fizet (Documente. XIV. C., III. 211.), megkülönböztetve Magyarkapus hasonló nevű papjától, akit antiqusnak ír, és ezt a Kapust tévesen Mezőkapussal azonosítja.
1516-ban Péter a plébános („plebanus de Kiskapus”), aki 1519-ben Gyeröffy Zsigmond feleségének, Ágotának végrendeletében szerepel. (Móré Zs.: Arhitectura gotică. 38/92.) A végrendelkező értékes szövetet hagyományoz az egyháznak, hogy azt értékesítsék a templom javára. Az oklevélből azt is ismerjük, hogy az Szűz Mária tiszteletére volt szentelve: „ad ecclesiam Beate Marie virginis in Kiskapus.” (Móré: i.m. 38–39/92 93.)
Az első egyházi adatok megfelelnek a templom román kori elemeinek alapján megállapítható korával, amelyek a XIV. század elejére utalnak. Ilyenek: a hajó félköríves keskeny ablakai, a déli kapu, a nyugati homlokzat rozettás ablaka, a félköríves diadalív.
Mások a hajó korát a XIII. századra teszik.
Csúcsíves szentélyének befejezését az egyik keleti támasz kőtábláján szereplő 1503-as évszám jelzi. (Kelemen: Művészett. I. 212, 250., 3. jegyz., 266., 18. jegyz.)
Az 1519. évi hagyományozás összhangban van azzal, hogy ekkor gótikus építkezések voltak. 1503-ban a szentélyt bővítve, magasítva átépítik. Többszögű záródásával, keresztboltozatával, kettős osztású, részben megmaradt kőrácsos díszítésű ablakaival, egyszerű fali szentségfülkéjével, az egykori sekrestyeajtó keretével ezt a kort idézi. A szentély szélessége eléri a hajóét, ami szintén arra vall, hogy a második korszakhoz tartozik. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 228., II. 665.) A szentély egyik külső támpillérén az 1441-es évszám látható. (Ref. Névkönyv. 1871., 1887.) A csúcsíves építkezés idejéből való a nyugati kapu is. A hajó két nagyobb háromosztású ablaka újabb.
A hajót festett kazettás mennyezet fedi. Umling Lőrinc munkája 1742–1743-ból, virág- és figurális díszítéssel. (Kelemen: i.m. 212.)
1619-ben a szentélyben helyezik el Györffy János sírkövét. (Móré Zs.: Arhitectura gotică. 39.) Fából épült fatornya távol a templomtól, lenn a faluban áll. Harangjának felirata: „In virtute tua CHr. fiat pax. 1527.” (Ref. Névkönyv. 1871.)
A papi telken kőből faragott régi vízmedence áll, valószínűleg egykor keresztelőmedence volt. (Ref. Névkönyv. 1871.)
Középkori lakói a reformáció során reformátusok lesznek, a templommal együtt, és ma is azok, őrzik a régi templomot. A XVIII. században Magyarkapus leányegyháza (Helységnévtár. 1913.), és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.)
Református templom
