9. BÁNFFYHUNYAD
9. BÁNFFYHUNYAD
1332-ben Hunad, 1377-ben Hunyad, 1437-ben oppidum Hwnyad, 1522-ben Banfy Hwnyadya, Bánffyunyadya, 1640-ben Bánfia Huniad néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébánosa van, ebben az évben papja, Márk a pápai tizedjegyzék szerint 14 garast fizet. Ugyanebben az évben István, Márk plébános káplánja 2 garast (Documente. XIV. C., III. 54, 55.) E két adatból megállapítható, hogy tekintélyes plébánia lehetett, mivel templománál két pap teljesített szolgálatot. Ebből az is bizonyos, hogy a templom legkésőbb az előző században már fennállott.
1400-ból a templom védőszentjének neve is ismeretes: Szent Erzsébet (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 160., Kelemen: Művészett. I. 210, 266/22.): „Parochialis ecclesia sanctae Elisabeth de Huniad”. (Mon Vatic.I., vol. IV.)
1400-ig ennek a templomnak volt filiája Magyarbikal is. (Kovács: i.h.)
1473-ban András a plébános, aki egyben Kalotaszeg alesperese. (Móré Zs.: Arhitectura gotică. 7.) 1487-ben Mihály a plébános, aki a templom Krisztus teste tiszteletére szentelt oltárát alapítja: „Michael plebanus de Hunyade... rectoratum altaris Sanctissimi Corporis Christi in ecclesia parochiali sancte Elisabet viduae in dicto oppido Hwnyad per eundem fundatum.” (Móré: i.h.)
A templom XIII. századi eredetét alátámasztja védőszentje is: Szent Erzsébet szentté avatása 1235-ben történt, és így ehhez kapcsolódhatott a templom védőszentjének megválasztása is.
1541-ben Csáky Mihály a plébános, aki egy éjszakára szállást ad a Nagyváradra utazó Fráter Györgynek. (Bunyitay: A váradi püspökség. III. 419.) Ebben az időben egy Ferenc nevű papot is említenek, aki a Szent Anna-kápolna rektora volt.
A Szent Anna-kápolna 1546-ban a szentély északi oldalához csatolva állott. (Bunyitay: i.m. III. 415.)
A XIII. századi templomból a román kori hajó egy része maradt fenn. A többi rész 1872-ből származik, amikor az 1765. évi földrengés után meghosszabbítják. (Balogh J.: Magyar fatornyok. 161., Móré: i.m. 10–12.)
A hajónál jóval magasabb szentélyről a diadalív külön támpilléren látható dátuma tájékoztat: 1483. A román kori szentély helyett épült csúcsíves boltozata az 1765. évi földrengéskor beomlik. A helyette készített festett kazettás mennyezet Umling Lőrinc műve. (Kelemen: Művészett. I. 210.)
A hajó mennyezetfestménye ismeretlen kolozsvári asztalosok munkája 1705-ből: „Építtette ez Mennyezetet Hunyad városa Nagy Ínségi között.” (Moré:
i.m. 8.; Kelemen: i.m. 235/3.)
A zömök torony építését arra a korra teszik, amikor a XV–XVI. század fordulóján védelmi szempontból a templom megerősítése vált szükségessé. Négy oszlopra épült késő gótikus stílusban. A négy oszlop közötti íveket befalazták, csak a déli maradt nyitva. A torony alatti késő gótikus kapu a hajó torony előtti főbejárati kapuja volt. A hajó oldalbejárói, a két déli kapu, újabb. A szószék Sipos Dávid műve, a lebontott drági templomból.
A templom elszenvedte a Basta és Ali basa kori pusztításokat.
A középkori tiszta katolikus lakosság a reformáció idején, a templommal együtt, átéli a kor vallási változásait és az unitárius vallásnál állapodik meg. 1561-ben már unitárius
a papja, Hunyadi Demeter, a későbbi unitárius püspök. Az idők során azonban az erős református Bánffy patrónusok révén a templom és egyházközség újra református lesz. (Kelemen: Művészett. I. 210.)
A katolikusok 1764-től plébánia felállítását kérik, de a Bánffyak sokáig megakadályozzák, hogy telket kapjanak templom építésére. Plébánia csak 1848-ban létesül a Josikáné Csáky Róza által adományozott telken, ahol lakásból alakítanak imaházat. Csupán a század végén épül temploma (1896–1900 között).
A XVIII. században református anyaegyház,
és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.)
