99. SZUCSÁG
99. SZUCSÁG
1297-ben Zuchk néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 376.) 1344-ben és 1410-ben Zuchack, 1418-ban Suchak, 1587-ben Zuczyak formában szerepel. (C. Suciu: i.m.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Domokos a pápai tizedjegyzék szerint 4 garast és 13 liliomost fizet. 1333-ban Mihály 60 dénárt és 40 keresztes banálist, 1334-ben 8 garast, 1335-ben 10 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 137.; Documente. XIV. C., III. 146.) Nem mindenütt lehet biztosan meghatározni Szucság és Magyarszovát adatait, de bizonyos, hogy mindkettő fizető plébánia.
A XIII. századi templom mai formáját a XV. században kapta. (Kelemen: Művészett. I. 211.; Kovács: Magyar ref. templomok. II. 666.) Déli és nyugati kapuja még félköríves, de gótikus tagolású. (Balogh Jolán megjegyzi, hogy vastag mészréteg fedi. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 288.)
Festett padjai Boka Jánostól (Kelemen: i.m. I. 104.; Balogh J.: i.m. 139.) és Umling Lőrinctől származnak.
Középkori lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt. A XVIII. században református anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.; Helységnévtár. 1913.)
Református templom
